Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)
A kiegyezéstől az első úttörvényig 1867-1890
Megépült 16 071 km kőút 283 511 Ft költséggel. Öt új híd épült 498 méter hosszúságban, összesen 392 353 Ft költséggel, vagyis 1883-tól évenként 98 088 Ft-tal járult hozzá a megye az utak és hidak építéséhez. Ehhez jön még az 1887-ben megkezdett szarvas-szentandrási és gyoma-endrődi út, valamint a Sárrét községeinek javítására 400 000 Ft, a dévaványa-gyomai vasút építésénél 40 000 Ft értékű részvény megvásárlása. Öt útfelügyelőt és 70 útkaparót tart fenn a megye. A közmunkaváltságot emelni nem lehet - hogy a közúti alapot gyarapítsák -, mert a lakosság most is túl magasra osztályozott föld után fizet adót. A vasútállomásokhoz vezető utak után több településen folytatták az utak kövezését. Orosházán már 1880ban felvetődött a tótkomlósi út városi szakaszának kövezési terve, 1882-ben Békéscsaba is kidolgozta főbb utcáinak kövezési tervezetét. Gyulán a Kápolna utcát kövezték még ki, Békésen a Kettős-Körös hídjáig a ládányi utat, Orosházán 1889-ben már három út volt kikövezve (a régi posta utca, a szentesi út és folyamatban volt a komlósi út kövezése is). 1888-ban a vasúti indóházzal rendelkező településeket szólították fel, jelentsék be kövezési szándékukat. HIDAK, KOMPOK Nagy terhet rótt a megyére a hidak, révek fenntartása. 1881-ben a megyei közmunkaalapból 28 nagyobb hidat, számos átereszt tartottak fenn, emiatt más megyékkel szemben „aránytalanul van terhelve" Békés megye. A nyolcvanas években mégis nagy változás történt, 1883-1886 között 5 új híd épült a megyében: Elkészítettek egy részletes kimutatást is a kövezett utakról, ezt a kimutatást - mint az e nemben elsőt - változtatás nélkül közöljük, mert tartalmazza a kövezés fajtáját is. Az 1886-ban készült táblázat alapján kiszámítható az indóházi utak átlagszélessége. Eszerint a szarvasi 5,1 a gyomai 6,1, a mezőberényi 6, a gyulai 5,6 az orosházi 7,5 és a békéscsabai 10,1 méter átlagszélességű volt. Az utak közepén általában 3 méter szélességben „idomított kővel" készült. A csabai út közepén 3 méter széles idomított kővel, két szélén hasított kővel épült. Ez a „vegyes építési mód" volt a gyakorlat. Gyománál az 53. sz. átmetszésen 52 m Gyula mellett a Fehér-Körösön 78 111 Békésen a Kettős-Körösön 183 rn Doboznál a Kettős-Körösön 117 111 A Sebes-Körösön a Foki zugnál 108 ni átereszeken: Körösladánynál 103,5 ni Köröstarcsánál 95 ni 1879-ben már megszüntették a mezőberényi kompot, állandó „jármos" híd építésével, ugyanígy híd váltotta fel a békésszentandrási révhajót is. Megszaporodtak a kőhidak is. 1875-ben Békéscsabán a Gyulai úti, a nyolcvanas években Békésen a Fehér- és Fekete-Körös kőhídjait építették meg. A hidakra országos szabvány készült. A hetvenes években a fahidakat 4 tonnára, a nyolcvanas években 6 tonnára méretezték, elsősorban a cséplőgépek megjelenése igényelte a nagyobb teherbíróképességet. 1882-ben vetették tel a fahidaknak vasszerkezetű hidakká való felváltását. AZ 1883-1886 KÖZÖTT ÉPÜLT KOUTAK BEKES MEGYEBEN Sorsz Az útvonal megnevezése Teljesí tett kövezések D -méter A kikövezett út hossza Összes befektetett Jegyzet Sorsz Az útvonal megnevezése A kikövezett út hossza Összes befektetett Jegyzet Idomított Cyclops Összesen méterben költség 1. Szarvason a vasúthoz A kimutatott vezető út 7 066,50 6 837,0 13 903,50 2 355,50 51 708,49 költségekben 2, Gyomán a vasúthoz foglaltaknak vezető út 5 467,26 5 523,85 10991,11 1 798,92 45 804,46 a hátralékban lévő 3M.Berényben a vasúthoz építési részletek vezető út 9 333.60 9 39i,6o 18 725,20 3 111,20 74 266,02 után jövő összesen 4Csabán a vasúthoz 24 652 ft 49 krt vezető út 4111,30 19 872,30 23 963,60 2 372,30 75 473,04 kitevő kamatok is 5Gyula-sarkadi úton Fehér-Körös mellett 2 280,50 2 280,50 452,50 6 497,37 6. Gyula-Gy.Vári úton a Kápolna utcában 3 770,95 3 770,95 595,40 11 223,30 7Gyulán a vasúthoz vezető út 4 323,93 5 044,00 9363,26 1 426,20 38655,98 8. Orosházán a vasúthoz vezető út 4 994.97 7618,47 12613,24 1 682,60 47 153,67 Összesen 35 297,36 60 319,01 95 616,37 13794,60 350782,33 43
