Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A kiegyezéstől az első úttörvényig 1867-1890

KIMUTATÁS Békésmegye törvényhatósági úthálózatáról tekintettel annak újabbi összeállítására Az útvonal megnevezése Kiépített | Kiépítetlen útvonal hossza Az útvonal összes hossza kilométerben Mezőhegyes-Nagyváradi út, Kétegyháza-Gyula és Sarkadon át Makó-csabai út, Tót-Komlóson át Gyoma-Berettyóújfalui út, K.Ladány, Szeghalom, Füzes-Gyarmat és Zsákán át Mezőhegyes-Szarvasi út, Tót-Komlós-Orosházán át Szarvas-Szentesi út Szarvas-Kun-Szt-Mártoni út, Szt. András Öcsödön át 7. Orosháza-Szentesi út 8. Gyula-Gyula varsándi út 9. Gyula-dobozi út Csaba-dobozi út Gerlán át Csaba-békési út *Békés-mezőberényi út Mezőberény-Köröstarcsa-körösIadányi út 14. Gyoma-endrődi út 15. Gyoma-dévaványai út 16. Szeghalom-vésztői út 17. Gyula-csabai út 18. Gyula-békési út a dobozi hídtól Békésig 19. Vésztő-okányi út Nagyvárad felé 20. Az indóházi utak: Gyulán, Csabán, Orosházán, Kétcgyházán, Mezőberényben, Gyomán és Szarvason 21. Gyula vári tói-gyula varsándi útig 22. Békés-K.ladányi út, a K.tarcsa-ladányi út csatlakozásáig 23. Doboz-vésztői út az okányi útig 4,2 0,4 3,4 20,3 24,5 21,5 21,5 40,8 46,8 53,6 53,6 8,0 8,0 21,0 21,0 5,6 5,6 4,6 5,0 17,1 I7,i I7,i 17,1 10,4 10,4 9,5 9,5 18,0 18,0 4,7 4,7 3,4 3,4 I5,i 15,1 14,2 14,2 8,5 8,5 4,7 4,7 9,8 13,2 r

»I 1,1 20,1 20,1 24,5 24,5 Összesen 8,0 354,0 362,0' is jó karba helyeztessenek, miután a községi utczák, járdák és közlekedési utak oly rongált állapotban léteznek, hogy azokon közlekedni néhol majdnem lehetetlen... a járási szolgabírák és Gyula város polgármestere útján intézkedtem, hogy a kérdéses útszakaszok és utczák községi közmunka erő igénybe vételével a lehető legjobb karba helyeztessenek és mindenkor jó állapotban fentartassanak." A községi elöljárók nagy részének szokatlan lehetett az a buzgóság, melyet a községi utak ügyében kellett most kifej teniök, mert a következő jelentésben az alispán így jellemzi a községi elöljárók magatartását: „...sajnosán kell megjegyeznem, hogy a községi elöljárók figyelmét a községi utak tatarozása és kiegyengetése rendszerint elkerüli", s nagyon kevés községben használják fel szabályszerűen a közmunkaerőt. Még kevesebb a gond az utcákra és a járdákra, bár az utcákban lévő „ősi gödrök és vízládák" lejtmérés útjáni megsemmisítésére hatóságilag kötelezve vannak. Három év múlva, 1882 elején a megyegyűlés ismét foglalkozott a lejtmérések helyzetével, s nyilatkozatot kért a községektől, mennyi idő alatt tudják a lejtmérést elvégezni. E nyilatkozatok alapján határozott a megyegyűlés az egyes településekről. Gyoma ésEndrőd mérnök hiányában három évet kért - nem fogadták el, gyorsabban cselekedjék. Ugyanez a parancs várt Gyulára is. Csaba a lejtméréshez szükséges 13 667 Ft-ból 8528 Ft-ot felhasznált, a többi rész felhasználása a jelentés szerint „temérdek akadályba ütközik". Tótkomlós mérnök nélkül kívánja elvégezni a munkát - csak mérnökkel végeztetheti el. Orosháza felmentést kér - nem kapja meg. Pustaföldvár és Bánfalva hasonlóképpen jár. Vésztő a jövő év tavaszára, Körösladány két év alatt tervezi a munka elvégzését. Szeghalom és Füzesgyarmat részben már elkészült a lejtméréssel. A felmentést kérő községek nem kapnak moratóriumot. Az alispán hajthatatlan, s így fejezi be jelentését: „Általában sajnálom, hogy a lejtmérést feleslegesnek vélik." Az 1876. XXII. te. (községi szabályrendelet) intézkedik a községben lévő hidak, utak, árkok, vízépítmények s más hasonló tárgyakról, melyek fenntartása a községet illeti - ezeket gyakrabban megvizsgálni a községi bíró feladata, aki köteles jelenteni a főszolgabírónak és a képviselőtestületnek a tapasztalt hiányosságokat, de sürgős esetekben községi közmunkával vagy községi pénztárból azonnal meg is javíttatni. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a községi utak fenntartása továbbra is a község feladata. Az útügyjogi szabályozása ezekben az években nagyot lépett előre. Az 1876. VI. te. szabályozta a törvényhatóság és az államépítészeti hivatal viszonyát, az 1883-ban kiadott 39