Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Utépítések és utkorszerűsítések

- 96 ­Tény az is, hogy az Útfenntartó Vállalat gépesítése még olyan alacsony szinten állt, hogy nagyobb útkorrekciók földmunkáját csak földmunkagépekkel rendelkező alvállalkozókkal tudta elvé­geztetni. Az utak korszerűsítési igénye a megyében nagyobb volt, mint sok más megyében. Ha nem is kaptunk kevesebb útkorszerűsí­tési keretet, mint a többi megye, de abból a szükséges sok út­korrekció miatt lényegesen kevesebbet végezhettünk el. Ezért a nagyobb útkorrekciókat igénylő szakaszokat igyekeztünk egyelőre kihagyni és későbbre, a következő tervidőszakra halasztani. A forgalom által támasztott nagyobb útkorszerűsítési igényt pedig bitumenes hengerlésekkel pótoltuk. Lehetőségeink erre már adot­tak voltak. Higitott bitumennel rendelkeztünk, a komlói kőbányá­val a jó kapcsolat már régebbről megvolt. Ha a kőbánya egyéb szállításait vagonhiány miatt nem tudta teljesiteni, a munkánk­hoz szükséges kőanyagot a bányaudvarról bármikor átvehettük. Ha az évi útfenntartási hitelkeretünket 20-25 %-kal túlléptük, ez zavart nem okozott, mert a vasúti szállitások elmaradása miatt más igazgatóságnál megmaradt összegből a Főosztály póthitelt mindig tudott biztositani. Az éves költségvetési hitelkeretünkből jelentős hosszban vég­zett ún. kötőanyagos /bitumenes/ hengerléseknek hátránya volt, hogy még a forgalmasabb útszakaszokon is csak a kisebb útkor­rekciókat végezhettük el. Példának említhetjük az 57* sz. mo­hács-pécsi ut 32,5-35,9 km közötti üszögi és csikósvölgyi sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom