Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Bevezetés

- 5 után gyakoriak voltak az átszervezések mindaddig, mig a mai közúti igazgatóságok 1958-ban megalakultak. Kezdetben túlzott volt a központosítás is, a vidéki szervek kevés önállóságot kaptak. Azonban tény az is, hogy a vezetésnek is bizonyos fejlődésen kellett átesnie. Az ország fokozódó ütemben fejlődött, gyarapodott, és vele együtt az úthálózatunk lemaradását is lassanként sikerült csökkenteni. Nincs már a gépjárműforgalomra alkalmatlan makadámutunk. A községi bekötőutak is megépültek. Az úthálózat fejlesztése szorosan kapcsolódott más iparágak fejlődéséhez, az egész ország fejlődéséhez. A pécsi közúti felüljáró építésének igénye már az 1960-as évek elején fennállt, hiába szorgalmaztuk, mégis csak 1975ben készülhetett el. Azért, mert az országban még sok hasonlót vagy fontosabbat kellett megépíteni. De a lakásépítések üteme sem volt még elegendő ahhoz, hogy a felüljáró építéssel együttjáró épületszanálások pótlására uj lakásokat lehessen biztosítani. A 30 év alatt nagyot léptünk előre. Tekintsünk vissza a múltba: az 1954. év esős nyarán Mecseknadasd és Hidas között még a 6. sz. főút felmelegedett betonján száritották a gabonát és este pislákoló mécsesek mellett söpörték össze. Tiltakozásunkra