Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)
Az utfenntartás fejlődése
- 63 Az egyik tapasztalatcsere alkalmával egy társigazgatóság elismeréssel nyilatkozott az eljárásról és elismerte annak jelentőségét az útfenntartásban. Véleménye az volt, hogy a könynyebben kipermetezhető HB^-val gyorsabb eredményt lehetne elérni. A HB Q , ha lassabban is köt, de mélyebbre beszivódik a kopályába. Makadámút jain a HB^-ás eljárást alkalmazhatta is, mert az utak kisebb forgalmúak és- jobb állapotúak voltak, és még elegendő zuzottkőréteggel rendelkeztek. Baranya megyében a HB 0-ás eljárást nem alkalmazhattuk. Az utak már leromlottak, sok helyen az alapkőig lekoptak. A nagy forgalom miatt a kőpálya erősen kátyús volt, azt előbb kátyúzni kellett. Az ilyen makadám kőpályánál a lassan kötő HB Q már nem volt előnyös. A makadám kőpályák javitásának ez az eljárása uj technológiának is nevezhető, mivel nemes zúzalék nélkül készült, igy előírásos felületi bevonásnak nem minősült. Ezt kényszerből tettük, alkalmazkodva a kőbányáknak ahhoz az anyagához, amit éppen szállítani tudtak. Ezt az eljárást poros hengerlési zúzalékkal, fenntartási zúzalékkal, sőt elesszemü homokkal is végeztük. Az első portalanitásokat eleinte FB-vel végeztük. A következő évben az ismétléshez HB 2 higitott bitument használtunk. A kötőanyag mennyisége általában 1,2 kg/nf volt, amin az útszakasz állapotának megfelelően alkalmazott ásványi anyagok mennyisége szerint változtattunk. Ásványi anyagként általában a nagyharsányi kőbánya Z 0/15-ös mészkő zúzalékát használtuk 10 kg/nf mennyiségben.
