Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Makadámutak fenntartása

- 54 — Az utóri munka Az utőrt kijelölt útszakaszra - munkahelyre - vették fel és megbizták az útszakasz gondozásával. Feladata az útügyi érde­kek védelme, a rábizott útszakasz feletti felügyelet, az elemi károk elhárítása és annak azonnali jelentése volt. Köteles volt az útszakaszát ugy gondozni, hogy az állandóan forgalombiztos állapotban legyen. Átlagosan öt km hosszú útszakaszt kezelt. Munkájuk megbizható volt, de nem volt megerőltető. A forgalom növekedésével az útszakasz jó állapotban tartásához - különösen az őszi kátyúzások gyors elvégzéséhez és nagyobb padka- és árokrendezéshez - az utőr ki se gi tő napszámosokat ka­pott. Ezek az utőrrel együtt dolgozva, annak felügyelete és irányitása mellett végezték a munkát. Az útfenntartás - a hen­gerléseket kivéve - abban az időben még kézi munka volt. Ezt az utőrök különböző teljesítőképesség és különböző külső munka­feltételek mellett végezték. A tapasztalt, kellő gyakorlattal rendelkező és szorgalmas utőr mindig tudta, mi a legsürgősebb teendője, hogy útszakasza jó állapotban maradjon, annak lerom­lását megelőzze. Az útszakasza jó volt, s igy ritkábban és ke­vesebb kisegito napszámost kapott. Bizonyos igazságtalanság alakult ki, mert a jó utőr a több és szorgalmasabb munkájáért ugyanazt a bért kapta. Dicséreten és szerény jutalmazáson ki­vül többen nem részesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom