Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Makadámutak fenntartása

- 50 ­Az útpálya foltozásánál a fedanyag 80 %-át ősszel, az esős időben használtuk fel, hogy a gyors bekötést biztositani le­hessen. A fedanyag 20 %-áX &.?> évközi javitásokra tartalékol­tuk. A helyes foltozási eljárás az volt, ha a kátyumélység 2/3-ának megfelelő szemnagyságu fedanyagot használtunk. A ma­kadámutakon jó minőségű /eruptiv/ zúzottkő, szakszerűen végzett hengerlés és gondos fenntartás mellett nagy forgalom esetén 3-4 évenként, kisebb forgalom esetén 6-8 évenként ujrahengerlés volt gazdaságos. Altalános tapasztalat volt, hogy ha az ut nagy és nehéz forgalma 3 évnél gyakoribb áthengerlést kivánt, ugy azt az útszakaszt állandó burkolatra kell átépíteni. Foltozásos mód­szernél, ha az útszakasz évente és km-enként 60 nf-nél több fed­anyagot igényelt, ugy azt már gazdaságosabb volt hengerléssel fenntartani. Ezeket a helyes előírásokat a múltban gazdasági o­kokból sajnos nem tudtuk betartani. 1950 után a gépjárműforgalom olyan gyorsan növekedett, hogy a makadámutak - a hagyományos módszerrel - már nem voltak fenn­tarthatók. A makadámutak tulajdonképpen nem alkalmasak gépjár­műforgalomra. A gyorsan haladó gépjármű gumiabroncsa a zuzott­kőszemek hézagaiból kiszivja a ragasztóanyag nélküli apró po­ros zúzalékot. A zuzottkőszemek meglazulnak, kiperegnek, a kő­pálya kőváza megbomlik. A foltozásnál pedig éppen a gumiabron­csos gépjármüvektől nem várható el, hogy a kátyúba helyezett kőanyagot az útpályába betapossák, bekössék. A gépjárműnek ál­landóan az utón szétszóródott kőszemeken, a fenntartáshoz szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom