Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Baranya megyei közutak fejlődése a felszabadulás után

- 47 a bitumen kötőanyagos hengerlések fokozódó munkáit a közúti üzemi vállalatok is eredményesebben tudták végezni, mivel mentesültek azoktól a feladatoktól, amelyek vállalati kivitelt nem igényeltek. Ez az átszervezés már fordulatot jelentett az útfenntartásban, az útállapotok javulásában és az útkorszerűsítések gyorsabb végrehajtásában. A javulás nemcsak a megfelelőbb szervezetnek és vezetésnek, hanem a javuló anyagellátásnak, a higitott bitumen nagyobb mennyiségben való előállításának és általában az ország gazdasági fejlődésének volt az eredménye. Még egy szervezeti változást kell megemlítenünk. A KPM Közúti Főigazgatóság 1963-ban azt a célt tűzte ki, hogy az utügyek igazgatási szervezetének határai essenek egybe a megyehatárokkal. A pécsi Közúti Igazgatóság felügyelete alá került Tolna megye egész úthálózata, a tamási és dombóvári járás 344 km hosszú közúthálózata is /6. sz.ábra/. Az általa kezelt Fejér és Bács-Kiskun megyei utakat visszaadta az érdekelt megyéknek, azonban a Mohács-szigeti utak - az előzőekből ismert okok miatt - továbbra is a kecskeméti Közúti Igazgatóság kezelésében maradtak.