Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Baranya megyei közutak fejlődése a felszabadulás után

A 3. és 3/a számú táblázatból megallapitható, hogy a két terü­letnek /Baranya, Tolna/ csaknem azonosan kiépitett úthálózata volt. A Tolna megyei annyiban volt kedvezőbb, hogy a területét átszelő 6. számú ut már teljes hosszban kiépült, Baranya megyé­ben pedig - Szigetvár és a megyehatár között - még makadám sza­kasza is volt. Baranya megye úthálózata 90 %-ban, a Tolna me­gyéé 83 %-ban makadámút volt. De abban az időben az egész or­szág úthálózata is túlnyomó részben még makadámútakból állt. Az útfenntartási munkák racionálisabb végrehajtása érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter 1958. évi május hó 1-ével ujabb szervezeti változást rendelt el. /A KPM 20/1958. sz. uta­sitása az átszervezést 1958. évi április 1-ével rendelte el, de a végrehajtását később felfüggesztették és május 1-ére halasz­tották./ Az utasitás a közutak épitését, korszerüsitését és fenn­tartását szétválasztotta. A közúti kirendeltségekből és az út­fenntartó vállalatok személyzetének egy részéből létrehozta a KPM közúti igazgatóságokat. Az útfenntartó vállalatok közúti üzemi vállalatokká alakultak át. A vállalati profilba nem való, vállalati kezdeményezést nem igénylő útfenntartási munkát - a havidijas utőri személyzet­tel -, valamint a fedanyag beszerzést a közúti igazgatóságok feladatává tette. Az átszervezéssel az útfenntartási munka egy­szerűbb és gazdaságosabb lett. Az utak épitését, korszerüsitését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom