Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Baranya megyei közutak fejlődése a felszabadulás után

- 39 Végül az 1955. évben az UTEFU-t Szállítmányozási Vállalattá szervezték át és a rakodókat is ott biztosították. Ugyanebben az évben a Pécsi Útfenntartó Vállalatból leválasztották az ún. utépitési részleget. Két jó építésvezető mérnök és a munkáscsoportok túlnyomó többsége átkerült a 3. sz. Mélyépítő Vállalathoz, mint annak Pécsi Főépitésvezetősége. Ezzel az Útfenntartó Vállalat építési tevékenysége meggyengült. A kisebb útépítésekre azért kijelölték, pl. a kővágószőlősi bekötőút és a gépállomási bekötő utak építésére. Ezeket már csak az utőrök összevonásával tudta elvégezni. Megmaradt munkáslétszámának mintegy 80 %-át az utőrök tették ki. Ezt a szétszórtan lakó 230 főt fontosabb munka elvégzésére összevonni nehezen lehetett. A vállalat utépitési tevékenységének csökkenésével, mint vállalat meggyengült és útfenntartási munkája minden jószándéka ellenére sem javult. A makadámútakat a hagyományos módon, utőri munkával, gépesítés és bitumen nélkül már fenntartani nem lehetett. A forgalom fokozatos növekedésével az utak is fokozatosan leromlottak. Ezért a KPM arra kényszerült, hogy az egységes irányítás és úthálózatfejlesztés érdekében az útügyi szolgálatot közvetlen irányítása alá helyezze. Az alacsony szintű gépesítés miatt azz utigépeket és a szállítóeszközöket is összevonta és szükség szerinti szétosztásukat központilag irányította. Az útügyi szolgálatot 1954-