Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Előzmények

- 19 ­Az 1890. évi I. te. hatályba lépése után a közúti szolgálat rendszeres ellátása érdekében a szolgálati hatáskörre vonat­kozó előző évi utasitásokat a kereskedelmügyi miniszter 58.316/1893. KM sz. rendelete a törvénynek megfelelően módo­sította és kiegészítette. A rendelet az állami utak vonatkozásában az igazgatást helye­sen szervezte meg. A megyei utak igazgatása azonban - az ön­kormányzatú vármegyék miatt - igen bonyolult lett. A törvény­hatósági utügyekben hatásköre volt a főispánnak, az alispán­nak, a törvényhatósági közgyűlésnek, a közigazgatási bizott­ságnak. Ezek a hatáskörök közigazgatási vonatkozásban az al­ispánra tartoztak. A közutak szakmai feladatait pedig az ÁÉH intézte. Ez a kettősség az utak igazgatását szétaprózta, a hatáskörök összefolytak és az ellenőrzést, a kezdeményezést ha tekonyan nem gyakorolták. Szólásmondással élve "sok bába közt elvész a gyerek". Ez a hiba a mai útügyi szervezetnél már nincs meg. A megye országos közútjainak egységes igazgatására, felügyeletére és szakmai gondozására a Közúti Igazgatóság illetékes. Régen a törvényhatósági utakon a fenntartási kőanyagot is a megye el­ső tisztviselője, az alispán, a vármegyei számvevőségi főnök és az ÁÉH főnöke bizottságilag vették át. Az állami közutakon erre elegendő volt az útmester is. Természetesen később ez formálissá vált és az utazás célja a megyei közutaknak bizott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom