Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Előzmények

- 11 De a jó utak épitéséhez és fenntartásához jó kőanyagra is szükség volt, ezért a kolozsmegyei, kissebesi gránitbányában /1886. évben/ üzembe helyezték az első kőtörőgépet. A nagyszilárdságú eruptív zuzottkővel teritett kőpályáknak már a hengerlésére is szükség lett. Ezt először 400-500 kg súlyú lóvontatású hengerrel végezték, majd az 1890. évben az állam megvásárolta az első gőzhengert. A kőbányák üzembe helyezése és a kőpályák hengerlése már nagyban előmozdította a közutak fejlődését. A múlt század második felében, a vasutak nagyarányú építése idején nem tartották fontosnak a közutak építését. A konkurrenciától félve a tőkés vasúttársaságok kívánságára tiltották is a vasúttal párhuzamos közutak kiépítését. De hamar rá kellett jönniük, hogy közutakra igenis nagy szükség van a vasúti szállítások kiszolgálása végett is. Az utak nagyobb ütemű építésében, a fokozottabb útfenntartás biztosításában, az utügyek intézésében nagy haladást jelentett a "

Közutakról és vámokról szóló 1890* évi 1. te.

" hatályba lépése. A törvény hibái mellett is, szerkezetében és intézkedéseiben korának legjobb törvénye. A törvény egyes részeit röviden ismertetjük, mert az ma már kevésbé hozzáférhető, jórészt csak levéltárban található. De a felszabadulás után is, a Közúti Alap megszűnéséig, 1949. december 31-ig e törvény alapján intéztük az utügyeket. Az