Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Előzmények

- 11 ­De a jó utak épitéséhez és fenntartásához jó kőanyagra is szük­ség volt, ezért a kolozsmegyei, kissebesi gránitbányában /1886. évben/ üzembe helyezték az első kőtörőgépet. A nagyszilárdságú eruptív zuzottkővel teritett kőpályáknak már a hengerlésére is szükség lett. Ezt először 400-500 kg súlyú lóvontatású henger­rel végezték, majd az 1890. évben az állam megvásárolta az első gőzhengert. A kőbányák üzembe helyezése és a kőpályák hengerlé­se már nagyban előmozdította a közutak fejlődését. A múlt század második felében, a vasutak nagyarányú építése idején nem tartották fontosnak a közutak építését. A konkurren­ciától félve a tőkés vasúttársaságok kívánságára tiltották is a vasúttal párhuzamos közutak kiépítését. De hamar rá kellett jönniük, hogy közutakra igenis nagy szükség van a vasúti szál­lítások kiszolgálása végett is. Az utak nagyobb ütemű építésében, a fokozottabb útfenntartás biztosításában, az utügyek intézésében nagy haladást jelentett a " Közutakról és vámokról szóló 1890* évi 1. te. " hatályba lé­pése. A törvény hibái mellett is, szerkezetében és intézkedé­seiben korának legjobb törvénye. A törvény egyes részeit röviden ismertetjük, mert az ma már kevésbé hozzáférhető, jórészt csak levéltárban található. De a felszabadulás után is, a Közúti Alap megszűnéséig, 1949. december 31-ig e törvény alapján intéztük az utügyeket. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom