Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Bekötő utak építése

- 135 ­tekinteni. A hátralévő bekötő utak nagy része dombvidéki jel­legű volt, nagyobb bevágásokkal, töltésekkel, földszállítással. Egyszerű módon és eszközökkel, ásóval, lapáttal a földmunkát elkészíteni már nem lehetett. Ez akadályozta volna a vállalati munkát és a kőpálya épitését is. Minőségi kifogásnál a válla­lat a társadalmi utón végzett rossz földmunkára hivatkozhatott. A társadalmi földmunka erőszakolt elvégzésére a község lakóit saját mezőgazdasági munkájától vonták el. Később a községek fi­zetett dolgozókkal és a patronáló vállalat gépeivel végezték azt el, igy a földmunka költségeit végső soron mégis a népgaz­daság viselte. A társadalmi munka politikai jelentőségét elismerve - ha azt megfelelő helyen végzik-, de a bekötő utak épitésénél az egé­szen kis községek erőn felüli vállalásai, az ezzel okozott za­varok és az elvégzett földmunka rossz minősége miatt veszélyez­tetve látta az igazgatóság az utak program szerinti megépitését. Ezért kérte a Megyei Tanács VB.-t, hogy a társadalmi munka fel­tételül szabásától tekintsen el. A dombvidéki utak nagyobb föld­munkáit társadalmi munkával úgy sem lehet elvégezni, igy egyik­másik község úgyis a földmunkának társadalmi utón való elvégzése nélkül jut majd bekötő úthoz. Ezután rendes mederbe terelődött az egész utépités és az igazgatóságnak mint épittetőnek mindent csak a kivitelezővel kellett megtárgyalnia. Műszaki szemmel te­kintve a kérdést, egy utépitésnél nem a földmunka teszi ki a költségek jelentős részét, ezért azt rosszul végezni bün. A nem megfelelően végzett földmunka kihat az ut állagára és későbbi fenntartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom