Bács-Kiskun megyei utak (1977)

V. Közutaink helyzete a felszabadulás után

bor között. A Közúti Igazgatóság 1971-től napjainkig 40 millió Ft-ot költött a forgalomtechnikai berendezések korszerűsítésére. Valamennyi úton fényvisszaverő KRESZ-táblákat helyezeti el. 1974-ben elkészültek o kecskeméti kivezető főutak portáltáblái és — néhány főút kivételével új, nagyméretű útirányjelző táblákat kapott a főhálózat. A régi kerékvetőket felváltották a szélességjelzők, amelyekre fényvisszaverő fóliát helyeztek. 1968 óta a 6 m és annál szélesebb utak tengelyvonalát géppel festik az utakra. Kecskeméten 1971-76. években hat forgalmi csomópontban létesült jelzőlámpa-rendszer. Ezek voltak Bács-Kiskun megye első ilyen berendezései. Solton az 51. és 52. sz. főutak keresztezésébe figyelmeztető jelzést adó lámpákat helyeztek. Nagy fontosságú munka volt az 5. számú főút kecskeméti átkelési szakaszának korszerűsítése. A munkát 1968-74-ben a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat végezte. A 6,5 km hosszú szakasz 60 millió Ft-ba került. Ennek eredményeként az új nyomvonalon kétszer kettő forgalmi sávon bonyolódik a forgalom a Dimitrov tér és a Kuruc tér között. A fülöpszállási vasút felett felüljáró épült. A növekvő forgalom igénye már az 1960-as évek végén a hengerelt aszfalt felhasználását kívánta meg, de ezt kívánta a pályák állapota és a fenntartás is, melynek gondjai az eredmények mellett csak tovább növekedtek. Az aszfalt burkolatok készítésében Bács-Kiskun megye elmaradt az országos átlagtól. Nem voltak megfelelő keverőtelepek, az anyag beszerzése is gondot okozott. Az igazgatóság aszfaltkeverői kis kapacitásúak, csak kátyúzáshoz termelnek anyagot. A Közúti Építő Vállalat csak 1974-től telepített nagy kapacitású keverőket. A kezdeti próbálkozások idején, 1968—72-ben hígított bitumennel kevert szőnyeget alkalmaztak a 441. sz. úton Kecskeméttől Nagykőrös felé, az 54. sz. úton Kecskemét-Törökfái között. Ezek a HAB-8 típusú szőnyegek síkos felületűek voltak és ellágyultak a kátyúzott pályából felszívódó bitumen hatására. További megerősítés vált szükségessé 1977-ben, most már korszerű, hengerelt aszfalttal. 1974-ben az 5. sz. főút betonburkolatának megerősítésére az alábbi szerkezetet alkalmazták: 5 cm U—35j. kavicsaszfalt, 4 cm K-20j. kötőréteg, 3 cm AB-12J. finomaszfalt. A 44. sz. úton Kecskemét és a Szolnok megyei határ között 6 cm vastag JU-35J. kavicsaszfaltot használtak erősítésként. Az egyre nagyobb mennyiségben végzett aszfaltmunkák az utak minőségét jelentősen megváltoztatták. Az 1970-77. években a következő útszakaszok aszfaltburkolata készült el: 5. sz. főút Pest megyei határ Csongrád megyei határ, 44. sz. főút Kecskemét — tiszaugi híd, 51. sz. főút Pest megyei határ - Baja, 52. sz. főút Kecskemét — Dunaföldvár, 53. sz. főút Solt - Kiskőrös, 54. sz. főút Kecskemét — Jakabszállás, 55. sz. főút Csongrád megyei határ Baja, 441. sz. főút Kecskemét — Pest megyei határ és a 451. sz. főút Kiskunfélegyháza Csongrád megyei határ között. A hengerelt aszfaltok térhódítását az évenként emelkedő mennyiségű beépítiés jellemzi: 1967-ben 32 000 tonna, 1972-ben 68 000 tonna, 1975-ben 253 000 tonna, 1976-ban 278 000 tonna. Végül néhány úthálózati adat: A Közúti Igazgatóság 2215 km hosszú utat gondoz. 563 km a főutak és 1652 km az alsóbbrendű utak hossza. Fentiekből 34 km esik Baranya megyébe; 163 km kiépítetlen földút. c) A hírhálózat fejlődése és a hószolgálat Az információ gyorsabb továbbítása érdekében 1968-69-ben rádiókapcsolat létesült a területi egységek és a kecskeméti központ között. A Közlekedés- és Posíaügyi Minisztérium és a közúti igazgatóságok között ugyancsak megvalósult a rádiós kapcsolat. Nagy jelentőségű volt ez a program, mert megszűntek a nehézkes telefonbeszélgetések; azonnali közlésre és rendelkezésre nyílt lehetőség, amely — különösen az elemi károk esetén - döntő fontosságú. A későbbiekben az ún. útellenőrző gépkocsikba és fontosabb munkagépekbe is szereltek URH-készüléket. így szinte percek alatt átfogható a megye közutainak helyzete. Nemcsak szakmai szempontból, hanem a közlekedők számára is nagy jelentőségű az információs lánc. Sok esetben a baleseteknél az őrjáratos kocsik intézkedtek először és emberi életeket, javakat mentett meg a közvetlen rádiókapcsolat. A téli hószolgálat korábbi szervezetében az útőröknek fontos feladat jutott: bejárták a szakaszukat - rendszerint gyalog — és a legközelebbi postahivatalból telefonon értesítették az útmestert. Az útmester intézkedett a lóval vagy trak40