Bács-Kiskun megyei utak (1977)

IV. Átkelőhelyek a Dunán és a Tiszán Hidak, kompok, révek

r VI. Átkelőhelyek a Dunán és a Tiszán Hidak, kompok, révek Bács-Kisikun megye Duna és Tisza közé ékelődött területén minden időben létezett a keletnyugati irányú közlekedés. A folyami átkelőhelyek hosszú évszázadok ta paszita lota során alakultak ki, ezért a politikai hatások csak kisebb mértékben módosították az átkelők helyét. A fqldrajzi adottság következtében kialakult dunaföjdvári, paksi, tolnai, bátai, szekcsői, valamint a Tiszán a szegedi, csongrádi, ugi és szolnoki átkelők használata már évezredekben mérhető. A kálizok sóútja Szegeden és Szekcsőn vezetett keresztül. Ugyanez az út Bükeden a Nádágy patakot híddal, Pálinál a Vajas folyót révvel hidalta át. A kereskedelem fejlődésével az átkelők fontossága egyre nőtt. 1560—62-ben a hódoltsági területről 19 000 szarvasmarhát szállítottak át a kompok a földvári, paksi, tolnai és bátai átkelőhelyeken.

1 Edward Brown angol utazó 1669-ben Budáról Belgrádig utazott és megjegyezte, hogy Budán kívül „Kalocsánál a hajdani érseki városnál is van hajóhíd."

2 1687 nyarán a törököt visszafelé űző sereg Bajánál egy 47 hajóból álló hidat készített, s azon át üldözőbe vette a törököt.

3 Fontos szerepe volt a dunai átkelésnek II. Rákóczi Ferenc dunántúli hadjáratánál. 1705 nyarán Riviere francia mérnök terve és irányítása szerint hidat építettek a Dunán Imsósnál (Kömlőd mellett). A hídépítést Bottyán csapatai végezték az ellenség zaklatása mellett. Ezen a hídon kelt át 1705. június 4-én Eszterházy Dániel tíz lovasezredével és egy gyalogdandárral.

4 A csónakkal, komppal való átkelés pedig mindennapi tevékenység volt. Ballá Antal 1793. évi térképén a következő átkelők szerepelnek: Dunán: Apostag, Dunaegyháza, Solt, Dunaszentbenedek, Bogyiszló és Báta. Tiszán: Tiszabög és Tiszakécske közöti a régi Tisza-ágon. A térképen jól láthatók a vidék mocsaras, vizenyős területei. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz volt a közlekedés, sok hídra volt szükség. Valóban, sok fahidat tartottak fenn, amelyek állandó gondozást igényeltek. 1874-ben a Pest megyei részen még csak két kőhíd volt: az egyik Dömsöd és Tass között, a másik Kalocsán, az ún. serházi híd.

J Földváry főszolgabíró 1831-ben Tassról keltezve arról rendelkezik, hogy a kolerajárvány elterjedésének megakadályozása végett a zádori (paksi) rév használatát! megtiltja. A pentelei, dunaegyházai, földvári, Biskó (dunaszentbenedéki), bogyiszlói és a szerem lei rév használata megengedett.

6 A „Tisza hajdan és most" c. kiadvány

7 II. rész I. kötetének melléklete szerint az alábbi révátkelőhelyek voltak: Nagyrév, Tiszainoka, Tiszaug (2 darab) és Tisza sas irányába. Az állandó Duna- és Tisza-ihidak építési igénye Bajánál, Dunaföld várnál, Tiszaugnál már a korábbi időkben felmerült, de a megvalósulás csak századunkban következett be. Baján 1907-1908-ban épült a vasúti híd. Az 550 fm hosszú, hét nyílású vashidat a Schlick gyár építette. Ezt a hidat 1935-ben a közúti forgalomnak is alkalmas pályával látták el.

8 (Ezt megelőzően 1927-iben Baján gőzüzemű komp beállításával igyekeztek javítani a közlekedési viszonyokon.) A dunaföldvári Duna-hidat 1928-30-ban építették. Az 500 fm hosszú híd vasszerkezetét a M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak szállította. Kezdetben osak a közúti forgalom, 1940-től a vasút is igénybe vetite a solt—dunaföldvári vonal megépítése után.

9 A tiszaugi hidat 1927-29-ben építették. A tiszaugi és a dunaföldvári hidak megépítése nemcsak a környező települések szempontjából volt fontos, hanem az ország keleti és nyugati részeinek összeköttetése miatt is. A második világháború során a Duna- és Tisza-hidakat felrobbantották. A hadműveletek idején Dunapentelénél, Dunaföldvárnál és Baján a szovjet hadsereg hajóhidat épített.

10 Ugyancsak hadi híd készült N agyba racskán, a baja-bezdáni tápcsatornán át.

11 A háború során megyénk területén 27 darab közúti hidat romboltak le. A helyreállítás 1946-ban kezdődött el. A kisebb hidak újjáépítése kisebb gonddal 31