Bács-Kiskun megyei utak (1977)

VII. A jövő feladatai

VII. A jövő feladatai A Duna és a Tisza között az úthálózat fejlődése az ország többi területéhez viszonyítva évszázadokra visszamenőleg is mindig kedvezőtlenül alakult. Jelenleg a burkolatok átlagszélessége alapján a 19 megye közül Bács-Kiskun meegy a 16. helyet foglalj'a el, annak ellenére, hogy a forgalom nagysága szerint a 9. helyen áll. Míg az ország úthálózatának 27 százaléka korszerű hengerelt, illetve öntöttaszfalt burkolatú, addig megyénkben ez az arány mindössze 17 százalék. Az a körülmény, hogy a megye gyenge pályaszerkezetű és keskeny úthálózata még ki tudja elégíteni az erősen megnövekedett forgalom igényeit, annak köszönhető, hogy a viszonylag kedvező talajadottság mellett az útfenntartási tevékenység jól átgondolt, áldozatkész, megfelelő minőségű munkában valósul meg. Az előbb említett számadatok, valamint a forgalom várható me'nnyiségj és szerkezeti változásai (eltolódás a nehéz járművek felé) egyértelműen meghatározzák a megye állami úthálózatának fejlesztési feladatait: — az alsóbbrendű összekötő utak fokozott ütemű szélesítése 6,0 m-re; — a főúthálózat megerősítése hengerelt aszfalttal 1980-ig; — az alsóbbrendű és gyenge pályaszerkezetű összekötő utak megerősítése hengerelt aszfalttal az V. ötéves terv második felében és 1980 után; — a bajai közúti Duna-híd megépítése, Kecskeméten és Kiskunhalason pedig a közútivasúti szintbeli kereszteződések megszüntetése, felüljárók építése; — a legforgalmasabb és egyben nemzetközi jelentőseggel bíró 5. sz., Budapest-Szeged-országhatár főút mellett az M 5-ös autópálya kiépítése; — a korszerűsítési munkák folytatása, különösen a nagyobb forgalmú átkelési szakaszokon. A többi megyétől való lemaradás felszámolása még hosszú időt vesz igénybe, de a megye dinamikus fejlődése az infrastruktúrának közúti vonzataiban mutatkozó negatív tényezőit sokáig elviselni nem tudja. Ezért a következő időszakban a pénzügyi lehetőségek kedvezőbb mértékű megállapítására lesz szükség. Az útihálózat fenntartásával és a beruházási tevékenység ellátásával foglalkozó Közúti Igazgatóság dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy a közúti közlekedésben résztvevők fokozódó igényeit a rendelkezésre álló pénzügyi kereíek gazdaságos és hatékony felhasználásával elégítsék ki. Eddig megyénkben, sajnos, a korlátozott pénzügyi lehetőségek miatt a tervszerű megelőző karbantartás módszerét általában nem tudtSuk alkalmazni. A jövő feladatai közül az egyik legfontosabb pedig az lenne, hogy évről évre ne csak a burkolatok elégtelen műszaki állapotából eredő meghibásodásokat szüntessük meg és azt is csak korlátozott mértékben, hanem tervszerűen munkálkodhassunk az előre látható károk időbeni megakadályozása érdekében. A forgalom növekedése azonban nemcsak a burkolatok minőségével szemben támaszt mind nagyobb igényeket, hanem a kapacitások bővítését

1 is mind jobban igényli. Ez az igény megyénkben az M 5-ös autópálya építésében, valamint a városi átkelési szakaszok korszerűsítésében jelentkezik. Mindez csak jól koordinált és szervezett beruházói tevékenységgel valósítható meg, amely a hálózat fejlesztésénél nem nélkülözheti a közlekedéstudományok operatív alkalmazását. Végül: foglalkoznunk kell a közúti üzem kérdésével is. Az utak esztétikája és közlekedés biztonsága nemcsak a gépjárművek számának és minőségének növekedésével áll arányban, hanem az emberi tudat fejlődésével is. Ez az igény ma már követelmény is. A közlekedési ágazatok között a közúti közlekedés perspektívája, fejlődésének dinamikája várhatóan kiemelkedő lesz. A feladat nagy és lelkesítő, különösen azért, mert azt a természetes igényt igyekszünk kielégíteni, amely a megismerést, a békés egymás mellett élést és így a társadalom fejlődését szolgálja. Ezt az ügyet pedig nemcsak felelősséggel, de büszkeséggel kell vállalni azoknak, akik a közutak építésével, fenntartásával és fejlesztésével foglalkoznak. Ez a foglalkozás nem lehet más, mint szolgálat, a közútii közlekedés, az útügy szolgálata. 47