Bács-Kiskun megyei utak (1977)
V. Közutaink helyzete a felszabadulás után
b) Az utak szélesítése, korszerűsítése (1968-1977) Az autós forgalom széleskörű elterjedése újabb és újabb gondot okozott az utak fenntartóinak. Már az 1960-as években jelentkezett a padkák fenntartásának kérdése. A brigádokba szerveződött útőri gárdának éppen elég dolga volt a burkolatokkal, s a háttérbe szorított padkarendezés gépesítése még nem oldódott meg. Különböző próbálkozások történtek, köztük igen költséges gépek alkalmazása is felmerült, de ma már egységes álláspontot vall az egész szakma: burkoljuk a padkát is! Szerényebben: legalább 6 m széles legyen minden útburkolat. A Közúti Igazgatóság gépparkja elegendő arra, hogy az útfenntartási hitelek terhére építési jellegű szélesítéseket is végezzen. Előbb azonban lássuk a forgalom fejlődését, amely a kényszerhelyzetet létrehozta! Sem az országos, sem a megyei gépjárműstatisztika nem jellemzi olyan pontosan a forgalom növekedését, mint a most már egyre sűrűsödő forgalomszámlálások. Kiválasztottunk három útszakaszt a megye területén és megfigyelhetjük a járműforgalom fejlődését. A kiválasztott szakaszokat a Közúti Igazgatóság már kiszélesítette. A táblázat adatai a motoros forgalom darabszámát tüntetik fel a számlálás éveiben — személykocsi/nap egységben kifejezve: 1956 1963 1970 Akasztó-Kiskőrös között 127 277 1446 Hajós-Jánoshalma között 463 619 1011 Tiszabög—Tisza kecske között 347 302 968 Az adatok azt mutatják, hogy a motoros forgalom 1956 és 1970 között 3—10-szeresére nőtt. A mezőgazdasági gépek és a nehéz teherszállító járművek szaporodása, az autóbuszok széleskörű használata, az idegenforgalom növekedése mind az utak szélesítését kívánja. Az ún. vállalati korszerűsítés nem bizonyult elegendőnek, ezért kezdte el az igazgatóság az utak szélesítését. A szélesítés módja minden esetiben a következőképpen történik: A meglévő (3-4 m széles) burkolat mindkét oldalán tükörvágás géppel és kézi kiegészítő munkával; a szélesítési anyag behordása, elterítése géppel és kézzel; a hengerelt felület bitumenes lezárása, s végül a teljes keresztmetszet burkolása — rendszerint ideiglenesen, vékony rétegben. A tükörből kikerülő föld az út padkájának szélesítésére szolgál. A hosszszelvény csak ritkán változik meg és korrekciók is csak a legszükségesebb helyen készülnek. A felhasznált anyag a Kalocsa-Kiskőrös-Lajosmizse vonal tál északra szinte kizárólag dunaújvárosi kohósalak, ettől délre különböző (főleg dunántúli) kőbányák anyaga. 1970-től kezdődően a kőellátás igen nehézkes. Vagy a kőanyag hiányzik vagy a vasútíi kocsi. A helyi anyagok egyre nagyobb szerepet kapnak. Kiskunhalas környékén a helyi homok cementes stabilizálásával, Baja környékén pedig előkevert betonnal szélesítenek. A legelső házilagos szélesítés 1968-ban történt az 52. sz. utat Kerekegyházával összekötő szakaszon. Ebben az időben az igazgatóság gépeinek többsége kisgép volt. összes értékük 29 millió Ft. A fenntartási program végrehajtása érdekében a gépek összértéke rohamosan nőtt: Ft 1958 2 millió 1965 20 1968 29 1973 36 1976 80 Minőségileg a nagyteljesítményű gépekre vain szükség, s az utóbbi időben ezeket szerzi be az igazgatóság. Az útialapok szélesítési mennyiségei a következők voltak: 1969 1970 1971 1972 Ev 1968 Mennyiség, m 2 63 000 107 000 77 000 97 000 86 000 Mennyiség, m 2 136 000 137 000 234 000 259 000 162 000 Év 1973 1974 1975 1976 1977 (várható) Ezek a mennyiségek igen sokat javítottak a burkolatok szélességén. Ha megnézzük a megyei úthálózat átlagos burkolati szélességét, ez a sor jól jellemzi a fejlődést: Év Át!, burk. szélesség m 1951 4,11 1961 4,16 1971 4,85 1976 5,35 A fenti számok nemcsak a szélesítéseket, hanem a vállalati korszerűsítéseket is magúikban foglalják. Az 1,24 m-es szélességi növekedés egyenlő értékű 450 km új úttal. Ennél azonban sokkal többet jelent, mert 1968-tól kezdve a városi és községi átkelések korszerűsítése került előtérbe. Márpedig 1 km városi szakasz csatornázva, kiemelt szegéllyel, esetleg forgalomirányító jelzőlámpákkal ellátva a tízszeresébe is kerülhet 1 , mint 1 km út építése folyópályán. Az 1969-től végzett fontosabb korszerűsítéseket a 9. számú melléklet tartalmazza. 1969-ben nyitották meg a megye egyetlen határátkelőhelyét Hercegszántón. Az átkelőhely úti létesítményét a bajai útmesterség készítette. A határon át nemzetközi autóbuszjárat közlekedik Budapest!—Zombor, illetve Székesfehérvár—Zom38
