Bács-Kiskun megyei utak (1977)

V. Közutaink helyzete a felszabadulás után

Y. Közutaink helyzete a felszabadulás után 1, A háborús károk helyreállítása A háború mérhetetlen károkat okozott a megye útja'in. Az összes Duna- és Tisza-híd, valamint 24 darab kisebb híd esett áldozatiul a harci cselekményeknek.

1 Az útburkolatok kárát a harci járművek okoztok. A hadműveletek idején a fenntartás teljesen szünetelt, holott a makadám utak a polgári forgalmat is csak akkor bírják el, ha állandóan gondozzák azokat. Nincsenek részletes adataink a károkról, de az bizonyos, hogy a Bács-Bodrog megyei terület viszonylag kisebb mértékben, a Pestí-Pi

Iis-SoIt-Kiskun megyéhez tartozó terület az országos átlagot meghaladó nagyságrendben károsodott. A két megye közúti kára — a Duna- és Tiszahidak, valamint a budapesti létesítimények nélkül—az alábbi volt: Bács-Bodrog megye; 328 008 Pengő (1938. évi ért.) Pest-Pilis-SoltKiskun megye: 10 166729 Pengő Az utóbibi elsősorban a Budapest környéki harcok következménye, kisebbik hányada jutott megyénk mai területiére.

2 A helyreállítás a hadműveletek után azonnal megkezdődött. Legelőször a hidak ideiglenes újjáépítése történt meg - főként faszerkezetű áthidalásokkal. A kigödrösödöttí makadám utakat az út mentén visszamaradt és széttaposott kőanyaggal rakták be. Ahol az sem volt, a kiálló, fellazult alapköveket összetörték, s azzal egyengették a pályát. A vasúti közlekedés beindulása után, 1947-től megindult a kőanyag-szállítás az ismét működő kőbányákból. Ebben az időben a kijelölt helyekre terméskövet szállítottak, s azt kisebb motoros kőtörő gépekkel vagy kézi erővel törték a kívánt méretre. Pest megyében gőzüzemű úthengerekkel, Baja környékén pedig az igen kedvelt, ún. fagázas hengerekkel tömörítették be a kőanyagot Sok útőr által még ma is emlegetett nagy ünnepség zajlott le Izsákon 1948. július 18-án. Pest megye útőrei, útmesterei és mérnökei ünnepelték a törvényhatósági útiakon végzett 100 km hosszú hengerlést. A hangulatot nemcsak a fehéren terített ünnepi asztal, hanem az útőrök frissen felöltött! egyenruhája is emelte. Bíztak a megújulásban és a jövőben, ami még igen sok munkát tartogatott számúikra.

3 Az úthálózat állapotáról a Közlekedésügyi Mini sztériuim 1949. június 1-én kiadott térképe tájékoztat. Az 1950. év fordulópont volt az utak történetében. A 6900/1948. Korm. sz. és a 4278/1949. Mt. sz. rendeletek az utak államosítását rendelték el. Az ál la mii kezelésbe vétel 1950. január 1-én történt meg. Ugyankkor alakult meg BácsKiskun megye, valamint az utak igazgatását átvevő Kecskemétii Állam építészeti Hivatal. A Kecskeméti Útfenntartó Vállalat, amely az utak építését végezte, szintén ekkor alakult. 1951-ig újjáépültek a Duna- és Tisza-hidak, helyreállították a kisebb hidakat is. Az 1950. évi úthálózati adatok szerint BácsKiskun megyében 2133 km volt az állami utak hossza. A burkolatok fajtái a következő megoszlást mutatták: kő, keramit beton bitumenes burk. vizes makadám földút 72 ikm 178 km 46 km 1573 (km 264 km* Az uralkodó burkolat a vízzel kötött makadám volt, vagyis a sérülésekre, a fenntartás gondosságára leginkább érzékeny burkolatfajta. A 46 km bitumenes burkolatból mindössze 1,3 km volt aszfalt burkolat, Kecskeméten, a ceglédi út bevezető szakasza. A többi csak kátránnyal vagy bitumennel kezelt felület volt - többségében az 51. sz. út dunapataj—ka'locsa-sükösdi szakaszán. Néhány új út is készült:

1 A jelenlegi 54. sz. út Jakabszál lás-Bócsa közötti szakasza 1946—47 Tabdi—Csengőd községek összekötése 1947 A kuliéri útszakasz Soltszentimre-Csengőd— Páhi között 1948 Karapancsai bekötő út 1948—52 Üjsolti bekötő út 1950 Kéleshalmi bekötő út 1950 Kiskunfélegyháza—bajai útj (Kiskunfélegyházánál) 1953 35