Bács-Kiskun megyei utak (1977)

IV. Átkelőhelyek a Dunán és a Tiszán Hidak, kompok, révek

járt, s így azok hamar el'készültlek. A nagy hidak újjáépítése csak fokozatosan történt meg. Legelőször a tiszaugi hidat állították helyre 1947ben. A helyreállítás viszonylag egyszerű volt, mivel csak a középső nyílását állhidaló szerkezetet kellett pótolni. 1947-ben Gerjen és Kalocsa között felépítették a budapesti Margit-szigetnél elbontott hajóhidat, amely 1950-ig volt üzemben, amikor a Nemzetközi Dunabizottság határozatára el kelleti! bontani. Nagy hidaink újjáépítése a következő években történt: 1947 Tiszaugi vasúti-közúti híd. 1948 Simon dunaági híd (ideiglenesen), Fás dunaági híd, Nagybaracskai és dávodi pontonhidak. 1950 Solti kis Duna-híd, Bajai vasúti-közúti Duna-híd. 1951 Dunaföldvári vasúti-közúti Dunahíd.

12 A hidak megépítése előtt a kompjáratok biztosították a folyamatosságot. A Tiszán és a Dunán rendkívül megnőtt a révátkelés, de még így is akadozott a közlekedés. A dunai átkelőhelyek voltak: Mohács, Dunaszekcső, Báta, Baja, Érsekcsanád, Gerjen, Dunaszentibenedek, Paks, Dunaföldvár, Dunapentele. 1954. és 1958. évek között a megyei tanács, később a Kecskeméti Közúti Kirendeltség üzemeltette a tiszai kompokat az alábbi helyeken: Tiszávárkony, Tiszaföldvár, Tiszakécske, Tiszainoka, Tiszasas.

13 A későbbiekben a kompok üzemeltetése a t|anácsok feladata lett. Még néhány érdekes adat: A megye egyetlen közúti aluljárója Kecskeméten van, a Nagyállomás és a békéscsabai út keresztezésében; 1939-40-ben épült. Két közúti felüljáró van: az 1950-ben épült kiskunfélegyházi, amely a budapest—szegedi vasutat hidalja át, a másik még friss létesítmény, az 5. sz. út és a fülöpszállási vasút keresztezésében Kecskeméten épült, 1974-ben. A Közúti Igazgatóság még ma is üzemelteti a dávodi és a karapancsai pontonhidakat. Mindkettő a baja-bezdáni csatornán épült. Viszonylag kis forgalom bonyolódik rajtuk, ezért még bizonyára sokáig várat magára az állandó hidak építése. A nagybaracskai pontonhíd helyett 1968-ban vasbeton hidat épített a Hídépítő Vállalat. A kalocsa-miskei úton van egy kétboltíves, falazott híd, amely a Maloméri-csatornát hidalja át. A híd boltozatában elhelyezett táblán olvasható az építési vállalkozó neve és az építés éve: Wünsch Róbert 1893.

14 Ugyanaz a Wünsch Róbert, aki a milleneumi földalatti vasút felett gyaloghidat épített a Városligetben. Ez utóbbi védett műemlék. Baja neves hídja volt az ún. Vörös-híd, amely a hajóállomási út és a Kenderes-patak keresztezésében épült a XIX. sz. elején. A hídon volt egy kedves szobor, amely egy pecázó fiút ábrázolt!. A híd nevét a vörös tégla felépítményről kapta. Az 1956-os jeges ár rombolta szét, helyét betöltötték.

10 Ugyancsak szép, régi híd a XIX. sz. második felében épített dunatetétleni híd. Falazott ívekkel, pillérekkel, hídfőkkel és díszes balluszterékkel kiképzett. A hidat a Telekiuradalom építette.

16 A legújabb kor és a jövő feladata, hogy a hidak teherbírását és átbocsátó képességét növelje. Ez a tevékenység folyamatba<n van. Égetően szükséges a bajai Duna-híd átépítése is. A közös vasúti-közúti híd szélessége olyan, hogy egyszerre csak egy irányban lehet rajta közlekedni. Nem ritka az 1 órai várakozás sem. Ennek megszüntetése érdekében tanulmányterv készült egy új közúti hídról, amely remélhetően az 1980-as évek elején megépül. Sürgetően szükséges új közúti felüljárók építése a vasutak felett. Kecskeméten az 52. sz., 54. sz. és a 441. sz. utak kivezető szakaszain, Kiskunhalason pedig a Félegyházi úton régóta megérett a helyzet a rendezésre. Minden bizonynyal ezek megépítésére a közeljövőben sor kerül. JEGYZETEK 1. Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Bpest, 1976. 135. old. 2. Antalffy Gyula: Igy utaztunk hajdanában. Bpest, 1975. 132. old. 3. Dr. Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei. Bpest, 1934. 37. old. 4. A magyar régészet regénye. Bpest, 1976. 300305. old. 5. Galgóczi Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monographiája. Bpest, 1876. 250—251. old. 6. BKK megyei Levéltár. Közhirdetmények jegyzőkönyve. Vadkert, 1824-49. 7. Kiadta a földművelésügyi miniszter 1898-1906ban. 8. Hanzély János: Magyarország közútjainak története. Bpest, 1960. 103., 167. old. 9. Útügyi archívum — Kiskőrös. 10. Hanzély J.: idézett mű, 185. old. 11., 12., 13., 14. Útügyi archívum — Kiskőrös. 15. Dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak. Bpest, 1970. 57-58. old. 16. Dr. Gáli I.: idézett mű, 58-59. old. 33