Bács-Kiskun megyei utak (1977)
III. Az útépítés, útfenntartás szervezetének alakulása Bács-Kiskun megyében
Zomborra költözik. 1944 októberében a zombori hivatalt Szekszárdra menekítik, majd 1945 végén szervezik újjá Baján. 3 A Pest megyei terület útjügyeit a Budapesti Államépítészeti Hivatal intézte 1868-tól 1950-ig. Az 1930-as évektől már úgyszólván névszerint ismerjük az egész személyzetet. A megye mai területén 1930-ban 35 fő állami útkaparó, 228 fő th. útkaparó, 3 fő állami útmester, 9 fő th. útmester működött. A budapesti hivatal 17, a baja'i hivatal 3 mérnököt foglalkoztatott/ A felszabadulást 'követően, a közigazgatási határok rendezéséve;| egyidőben, 1950. január 1-vel valiamennyi közút állami kezelésbe került, s az új megyeszékhelyen, Kecskeméten megalakult az Államépítészeti Hivatal és az Útfenntartó Vállalat. Ez utóbbi vette át a dolgozó létszámot, az útőröket, s az útmesterék kétharmadát. Az Államépítészeti Hivatal csupán adminisztratív feladatot töltíött be és mindössze hét hónapig működött, 1950. augusztus 1-vel a megyei tanácsba olvadt 1 , közlekedési osztály néven. 1954. április 1-től a közlekedési osztály kivált a megyei tanácsból és megalakult a Kecskeméti Közúti Kirendeltség. 1958. május 1-től a Közúti Kirendeltség és az Útfenntartó Vállalat személyzetéből megszervezték a Kecskeméti Közútli Igazgatóságot. Az Útfenntartó Vállalat Közúti üzemi Vállalattá alakult. Jelenleg is ez a szervezeti forma van érvényben, csupán az üzemi Vállalat az Építő Vállalat nevet koptja. A megyei tamács felügyelete alá tartoznak a községi, városi utcák és dűlőutak. A Közúti Igazgatóság 1961-ig Kecskemét különböző helyein működött. A műszakiak az Arany János utcában, a pénzügyi és a fenntartási csoport pedig a Bocskai u. 5. sz. telek udvarán, négy kisebb helyiségben. Ez utóbbi helyen 1961ben felépült a közös vállalati, igazgatósági székház, amely ma is funkcionál. A Kecskeméti Közúti Igazgatóság területén 1968-ig 13 szakasztechnikusi körzet működötlt a következő székhelyekkel: Kecskemét, Lakitelek, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Dunavecse, Fülöpszáílás, Izsák, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunmajsa, Jánoshalma, Bácsalmás, Baja. Kisebb méretű telephely csak Kiskőrösön és Kiskunhalason volt. A többi egység részére irodahelyiségeket bérelt az igazgatóság. Egy körzet átlag 170 km utlat gondozott. 1968-tól 1973-ig 7, majd 6 útmesterség gondjaira bízták az úthálózat fenntartását. Ekkor kezdődött a telephelyek kialakítása a mai állapot szerint. Az útmesterségek székhelyei voltak: Kecskemét, Kiskőrös, Dunavecse, Kiskunhalas, Kalocsa, Kiskunmajsa (időközben megszűnt), Baja. Egy útmesterséghez átlagosan 317 km úthálózat tartozott. 1973-tól 1976-ig jelentős szervezeti változtatások történtek a központban és a területen. Az 1973-ban meg alakított szervezési 'bizottság részletesen kidolgozott javaslata szerint az útmesterségekből üzem mérnökségeket szerveztek. Székhelyeik: Kecskemét, Kiskőrös, Solt, Kiskunhalas, Baja. Az üzemmérnökség vezetője mérnök, aki három műszaki és három adminisztratív dolgozó segítségével irányítja az úthálózat fenntartási munkált és a hatósági tevékenységet. A telephelyek építése alapvetően fontos volt a munkavégzés feltételei és a szociális ellátás biztosítása végett. 1966-tól 1975-ig mind az öt egység bázisa elkészült. A beruházási munkákon kívül az igazgatóság saját! tevékenységével tetemesen hozzájárult az építéshez. A telepek üzem behelyezésével kapcsolatos adatokat a következő táblázat tartalmazza: Székhely üzem be helyezés Építiési költség éve 1975. évig Kecskemét 1968 6 835 000 Ft Baja 1970 4 224 000 Ft Kiskunhalas 1972 2 447 000 Ft Kiskőrös 1973 5 118 000 Ft Solt 1975 7 795 000 Ft A Közúti Igazgatóság központjában is több változás történt a szervezeti felállásban. Eredetileg két műszaki osztály intézte a beruházási és fenntartási ügyeiket. A meg-növekedett géppark javítási, irányítási problémáinak intézésére 1972ben gépészeti osztály alakult. 1973-tól önálló forgalomtechnikai osztály intézi az utak forgalmi, esztétikai ügyéit. A gépek fokozott! alkalmazásával a kézi munkavégzés háttérbe szorult. Ezt a folyamatot követte a dolgozó állomány fokozott átalakulása. Az egykori útőrökből gépkezelők, gépkocsivezetők I étitek. Nagy energiával folyt és folyik a dolgozók átképzése a különböző tanfolyamokon, amelyeket leginkább a téli időszakban rendeznek. A dolgozó létszám alakulását szemlélteti a következő táblázat: Év Útőr és segédmunkás Gépkocsivezető és gépkezelő fő fő 1967 387 84 1968 354 94 1969 334 90 1970 314 96 1971 266 97 1972 243 104 28
