Bács-Kiskun megyei utak (1977)

III. Az útépítés, útfenntartás szervezetének alakulása Bács-Kiskun megyében

III. Az útépítés, útfenntartás szervezetének alakulása Bács-Kiskun megyében A legkorábbi szervezett intézkedések emlékeit a levéltári anyagokból ismerjük. Az 1848-49-es szabadságharc előtt az utak megyei gondozásban voítlak. A szóhasználat már megkülönböztetett ország utókat és községi irtaikat. Az utak időszakos javítását az illetékes szolgabírók rendelték él a községéknek. A Pest megyei területlen 1836-ban minden járásban egy-egy „Úti fő Igazgatót" neveztek ki, hogy a főszolgabírókat mentesítsék a sok ím unkától. [gy a kecskeméti járás területére Bentsik György táblabíró, a solti járásra Rakovsky Ferenc táblabíró kapott megbízást. íme, Rakovsky Ferenc első rendelkezéséből egy részlet: ,,Isten áldja meg kegyelmeteket minden jóval. E folyó esztendei böjt más hava 18-ikon a Ttes Ns vármegye közgyűlése kegyes végzése következésében alolírtí Solti Járás Fő úti Igazgatójának tellyes végre hajtó hatalommal neveztettem ki . . . . . . szoros kötelességül hagyom Kegyelmetéknek engem a Következéndőkről 15 napok lefolása alatt tudósítani u. m: minden város és Helység elöljáróinak ezzel meghagyatik, hogy határjaikban levő . . . Töltéseknek hosszát és szélességét mellyek ország utu! szolgálnak, Szinte minden nagyobb hidaknak közép és kisebb, vagy is dobogóknak . . . hosszát és szélességét . . . tudtomra adni élne mulasszák hogy ez szerént azután magom személlyes megvizsgálása utáni Rendeleteimet tehessem . . . addig is oda utasíttatnak Kegyelmetek, hogy minden kitelhető serénységgel a Töltéseket, Ország útjait és hidakat az eddig szokott mód szerént megigazítják és jó karba helyeztessék. Költ Bátyán Sz György havának 4-ik napján 1836 Rakovsky Ferentz Tábla bíró és uti Fő Igazgató"

1 Arról is van tudomásunk, hogy az 1830-as évektől járásonként úti biztosokat is választottak a tlisztújításokon. Kétségtelen, hogy ők elődei voltak a későbbi útmestereknek, de állandó létszámmal nem rendelkeztek. A rendelkezésekből kiolvasható, hogy feladatuk volt az utak mindenkori állapotának ismerete. Rendelkeztek a községek által kiállított igás fogatokkal és a kézi erővel. A hidak építéséhez szükséges faanyag beszerzése is az ú'ti biztos feladata volt. Az úti biztosokat a Kiskunság területén is alkalmazták, de nem választották őket, hanem aikalmi pályáratok során a kiskun kapitány nevezte ki állásukba. Mind Pest megyében, mind a Kiskunságban mérnökök közreműködtek a hidak, utak építésénél, javításánál. A szabadságharc leverése után, 1850-től a Budai Építési Igazgatóság intéztle az ügyeketa megye jelentős részén. Ekkor alkalmaztak először útmestereket és útkaparókat az utakon, akik a fontosabb utak árkolását, fásítását elvégezték. 1867-től a budapesti és 1878-tól a zombori Államépítészeti Hivatal intézte az útügyeket PestPilis-Soltj-kiskun, illetve Bács-Bodrog vármegyében. Adataink vannak arról, hogy már 1886 előtt útkaparókat alkalmaztak a következő utakon: buda pest—bajai, bud a pest—kecskem éti, kecskémét—kalocsai, kiskörös—bajai, félegyháza-csongrádi, félegyháza-bajai, kunszentmiklós-tassi útiakon, va lom int Kecskemét, Baja, Kalocsa, Félegyháza, Halas városokban.

2 A századfordulót követően mindenütt, ahol kőből vagy akár csak folyami, bányakavicsból út épült, alkalmaztak útmestereket, útíkaparókat. Az első világháború után a megye déli részének, Bács-Bodrog megyének útügyeit a Bajai Államépítészeti Hivatal intézte. A jugoszlávok fokozatos kivonulása után, 1919-ben Jánoshalmán, majd 1920-tól Baján működik a hivatal. 1941ben, a „Délvidék visszacsatolása" után ismét 27