Bács-Kiskun megyei utak (1977)

II. Utak Bács-Kiskun megyében

megépült, a budapest-kecskemét-szegedi szakasza pedig az állami utak hároméves kiépítési programjában szerepel. Végül a konferencia az eredeti vonalvezetést fogadta el, amely a rövidebb utat jelentette.

6 Az ígéretnek megfelelően igen nagy szervezettséggel, gyorsasággal és szakszerűséggel, 1933 tavaszától 1935 őszéig az út teljes hosszában elkészült. Részletesen ismerjük a versenytárgyalások során győztes építési vállalkozók nevét és a munkába fogott útszakaszok helyeit.

7 A Bács-Kiskun megyei szakaszra vonatkozó adatokat a 7. számú melléklet tartalmazza. Az út megépítése nagy érdemeket szerzett a magyar útépítőknek, s az egész magyar társadalom figyelemmel kísérte a munkát. Az 1935. május 5-7. (között megrendezett II. Magyar Útügyi Kongresszus tanulmányi kirándulásán a küldöttek autóbusszal felkeresték a Kecskemét környéki építési szakaszt és egyidejűleg a város ipartelepeit is megtekintették.

8 A kéií háború közötti időszak útügyi szakemberei igen tevékenyen és nagy alapossággal végezték szakmai teendőiket. Két forgalomszámlálás volt ebben a korban: 1927-28-bain és 19353ó-ban. A „Közutak tervezési szabályzata" 1938ban, a közúti jelzések utasítása pedig 1940-ben jelent meg. A KRESZ második, bővített, körültekintően megfogalmazott kiadása 1929-ben látott napvilágot. Temérdek szakkönyv és cikk foglalkozott a modern burkolatokkal is. A gazdasági érdekeken kívül a háborús készülődés célzatával épültek meg az alábbi főútiak : — a dunaföldvár—kecskeméti út betonburkolata, amely tíz szakaszra osztva, 1938. március 23-tól 1939. Július 20-ig készült el. A bevezető keramitszakoszt (Kecskemét, Puskin u.) még 1930-ban építették; — a cegléd-kecskeméti út betonburkolata 1938. június 22. és 1939. január 24. között épült; — a kecskémét—békéscsabai út betonburkolata 1940. június 1-től 1944. októberéig készült. A hadműveleteik miatt az út utolsó 3 kilométere csak 1947 decemberében épült meg. A kecskeméti bevezető szakasz (Kálvin tér, Vörösmarty, Bem u.) kiskocka és keramit burkolatát 1941-ben, az aluljárót 1939-40-ben építették; — a budapest—bajai út betonburkolata Szalkszentmárton térségében 1943 végére készült el.

9 Eze'k a burkolat-ok az akkori idők modern elképzelései szerint épültek: lehetőleg egyenes vonalvezetéssel és kitűnő minőségben. Ma már nem láthatók, mert a közelmúltban aszfaltszőnyeggel fedték be. A fentieken kívül számos átkelési szakasz kapott új burkolatot. Az 1930-as években kiskocka és kiskőburkolat épült Kiskunfélegyháza, Kalocsa* Baja, Kiskőrös, Dunavecse belterületén, valamint Kiskunhalason az 1925—29. években. A buda pest-bajai út baja-szentistváni betonburkolata 1940-41 fben készült. A dunaföldvári Duna-híd és a tiszaugi Tiszahíd is ennek a kornak a terméke — ezekről a hidak, kompok, révek cím alaü bővebben lesz szó. összefoglalva : megyénk területén a két világháború közötti időszakban építették a legtöbb utat és hidat. Ekkor alakult ki a megye főúthálózata. A fellendülést a második világháború teljesen megállította, s hosszú idő telt el, amíg az útépítők folytatták a 'megkezdett munkát!. JEGYZETEK 1. Hanzély János: Magyarország közútjainak története. Bpest, 1960. 119-122. old. 2. Hanzély J.: idézett mű, 124. old. 3. Magyarország útügyi évkönyve — 1934. Bpest, 1935. 250. old. 4. Autólexikon. Szerk.: Dr. Csécsy József. 1928. 5. 70846/1934. sz. Kereskedelmi Minisztériumi rendelet. 6. Hanzély J.: idézett mű, 138-140. old., valamint Magyarország útügyi évkönyve - 1934. c. mű 111-112. old. 7. Útügyi archívum - Kiskőrös. 8. Beszámoló a II. Magyar Útügyi Kongresszusról. Bpest, 1936. 6. old. 9. Útügyi archívum — Kiskőrös. 26