Bács-Kiskun megyei utak (1977)
II. Utak Bács-Kiskun megyében
millió forintnyi kölcsön beszerzését ajánlotta fel évi-törlesztés mellett. A jelenlevők mosolyogtak, de hallgattak és jártlak továbbra is a feneketlen utakon." Az 1825/27. évi országgyűlés kijelölte az ország főúthálózatát, amelyet az 1836. évi XX. törvénycikk a vasúti főhálózat kiépítésére jelölt meg. Megyénket! érintő irányok: Budapest—Zi mony, Budapest—Nagyszeben. 6 Széchenyi István 1848-ban az országgyűlés elé terjesztette azt a javaslatát, amely az egész országra egységes közlekedési szerkezetet tartalmozott. A hálózat gerincét a vasutak képezték, s az utak kiegészítő szerepet kaptak. Széchenyi javaslatában a következők érintették területlünket: vasutak: Budapest-Szeged, Szeged-Szabadka-Baja, utak: Szabadka—Baja, Csongrád —Kiskunfélegyháza.'' Széchenyi javaslata a legnagyobb üres foltot éppen a Duna-Tisza közén hagyta. Nem javít rajta az sem, hogy a Dunátl vízióiként figyelembe vette. A javaslat elsőbbséget biztosított a vasutaknak, mivel abban az időben az út és vasút építési költsége fajlagosan azonos volt, de a közúti szállítás 2-6 szorosa a vasúti szállítás költségének. Az 1848, XXX. törvénycikk a javaslatot törvényerőre emelte. A végrehajtást azonban az 1848—49-es szabadságharc eseményei meghiúsították. Érdemes megemlíteni Pest megyének azt az intézkedését, amellyel 1845-ben a forgalmat ,, szabályozta": a Városokban és a helységekben a kocsivali sebes hajtás szorossan tiiítatik, s az ezen tilalmat általhágó az illető helybeli elöljáróság által 12 pálcza ütésekkel rendeltetik fenyíteni." 8 JEGYZETEK 1. BKK megyei Levéltár — Közhordetmények jegyzőkönyve - Vadkert község, 1824-1849. 2. Ugyanott. 3. BKK megyei Levéltár - Közhirdetmények jegyző. könyve - Szabadszállás, 1831-1838. 4. Ugyanott. 5. Dr. Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei. Bpest, 1934. 122. old. 6. Hanzély János: Magyarország közútjainak története. Bpest, 1960. 32. old. 7. Hanzély J.: idézett mű, 47-50. old. 8. BKK megyei Levéltár — Közhirdetmények jegyzőkönyve - Vadkert község, 1824-1849, 7. Útigazgatás és útépítés a XIX. sz. második felében Burkolt országutat megyénk mai területén ebben a korban sem építettek. Ahhoz, hogy érzékelhessük az útviszonyokat, idézem Jókai levelének egy részletét alföldi útjáról: ,,. . . gyorsszekér - érts magadnak egy gyékényes társzekeret!, melyet kilenc ló húz, s mely mellett öt-hat ember ballag; - ezen emberek az utazók, kiket a gyorsszekér visz, s kik közül a férfiaknak megengedtetik ott!, ahol igen nagy sár vam, kiszállhatni a szekérből, s gyalog előre mehetni. ...Az egész úton nem találtunk más szekeret, mint a szembejövő gyorskocsit, s egy gyapjúszállító szekeret a vízbefordulva. — Mit csinálnak itt kentek? — Kérdé kalauzunk a szekerestől - Nem látja kend, hogy rákot fogunk - felelte az egyik. Magyar ember még a bajban sem veszti el a humorát 1 ." 1 A jó kedélyű író egyáltalán nem túlzó leírása ellenére igen fontos korszak kezdődött a szabadságharc után. Szervezetet kapott az útiügy, miután osztályba sorolták az utakat. Széchenyi javaslatát mellőzve, 1849. március 9-én császári pátens alapján állami, országos és községi útkateg áriákat állapítanak meg. Ez az intézkedés része volt annak a törekvésnek, aimely Magyarországot beillesztette az osztrák birodalomba. Az állami, vagyis birodalmi utak közül csak a pesti-fülöpszállás-szabadkaü út érintette a Duna—Tisza közét. 2 Az országos utak nagyjából megegyeztek a korábban kialakult posta- és kereskedelmi utakkal. Megszervezték a megyei építészeti hivatalokat, s az utak gondozására költségvetést biztosítottak, de az Alföld útjait csak az ún. chaussé-szerű fenntartással gondozták, Ez a módszer a földutak rendszeres karbantartását, víztelenítését jelentette. Az volt a felfogás, hogy csak a vasutak megépítése után burkolják kővel. így is történt 1 , sőt, a vasútépítések egészen a háttérbe szorítoliták az útépítést. Mivel a vasútépítés nem választható el témánktól, a 3. számú mellékletben felsoroljuk a megyét érintő vasutbk megépítésének évét. 1867-ben, a kiegyezés évében a magyar közigazgatás átvettle a korábbi útfenntartó és útépítő szervezetet és 46 megyében megalakult az Államépítészetii Hivatal, köztük a területünkben érdekelt budapesti hivatal is. A zombori hivatal pedig 1878-ban alakult meg. Érdemes felfigyelni Baja környékének elszigetelődésére, ami a virágzó kereskedő várost teljesen háttérbe szorította. 1869-ben megépült 20
