Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak (Miskolc, 1988)

8. A VI. ötéves terv (1981-1985) Az előző tervidőszak végén megkezdett megfelelőségi vizsgálatok adataiból számított beavatkozási szükséglet, mint pénzforrás-igény a világgazdasági változások hazai konzekvenciái miatt nem terjesült, az ágazat ennek gyakorlatilag a 40%-át kapta. Célkitűzéseink között az állagmegóvás volt a vezérelv. Ennek következményeként a megkezdett korszerűsítések befejezése, a költséges aszfaltmegerősítések helyett a viszonylag jó és olcsóbb, nagyfelületű zárások kaptak hangsúlyt. Visszafogottabban történtek a burkolatszélesítések-megerősítések. Az anyag- és energiahordozók árnövekedése miatt a csökkentett hitelkeretek a naturáliákat kedvezőtlenül befolyásolták. A motorizáció további növekedésével a baleseti helyzet viszonylagos romlása indokolttá tette a közlekedésbiztonsági szempontból hatékony — lokális, forgalomszervezési — gyorsan megtérülő beavatkozásokat. A közúthálózat megyénkben eddig elért színvonalának megtartása közvetlen ágazati és társadalmi igény volt. A főhálózat-szemlélet elsődlegessége az útüzemeltetési tevékenység feltétlen szintentartását követelte meg nyári-téli időszakban. 1983 óta a szervezetkorszerűsítés következményeként kétmegyés igazgatósági feladatok hárulnak ránk. A szervezeti változások a teljes működési területre érvényes szemléletmódot, feladatelosztási arányokat, de a végrehajtás egységes megjelenését rótták igazgatóságunkra. A tervidőszakban jelentősebb eredmények az alábbiak voltak: Ózdon a 25. sz. fkl. út új nyomvonalának építése, a Miskolc-dédestapolcsányi ok. út Miskolc-Bükkszentlélek közötti szakaszának új nyomvonalon történő kiépítése, a 3. sz. Budapest— Miskolc -tornyosnémeti fkl. úton az emődi és a Miskolc—Szikszó közötti szakaszon kapaszkodósávok építése, a 26. sz. Miskolc—bánrévei határátkelőhely helyett az új králi átkelőhely kiépítése, a 37. sz. Felsőzsolca-sátoraljaúj helyi fkl. úton a régi sátoraljaújhelyi határátkelőhely áthelyezése a városon kívül új nyomvonalra, 3. sz. fkl. út korszerűsítése 1980 a megyében Miskolcon kívül további 4 városban telepített csomóponti forgalomirányító jelzőlámpával 24re növekedett állományunk üzemeltetésére szervizcsoportot hoztunk létre megfelelő technikai felszereléssel, járműparkunkat célirányosan fejlesztve különböző feladatok elvégzésére alkalmas célgépeket és járműveket állítottunk be (UDS, MULAG, Csepel útfenntartó gk-)A tervidőszak kiemeltebb számszerű adatai: Burkoíatmegerősítés Kapaszkodósáv-építés Cs omó p on té píté s Hídépítés Kerékpárút Kerékpársáv 670,4 km 2,8 km 13 db 9 db 2,8 km 3,0 km Az energiaracionalizálási, technológia korszerűsítési program keretében a tállyai keverőtelep fejlesztésével saját felhasználásra és értékesítésre az emulzió gyártása lendületesen megindult. A takarékosabb gazdálkodás mellett az útesztétikai, burkolaton kívüli területgondozási munkák is megfelelő nagyságrendben szerepet kaptak az üzemeltetési tevékenységben. A tervidőszak végén kezdődött az előkészítése és lebonyolítása az országos keresztmetszeti forgalomszámlálásnak. 9. A VII. ötéves terv (1986-1990) A feladatokat egyértelműen meghatározták az átértékelt útfenntartási politika főbb célkitűzései. Továbbra is a leromlási folyamatok lassítása a tervünk rangsorolt, ütemezett, takarékos beavatkozások mellett. Az olcsó, de műszakilag elfogadható technológiai választék bővítése, célszerű kiválasztása, alkalmazása, a minőség biztosítása. Az utóbbi ellenőrzésében jelentős feladatot lát el az 1980 óta működő miskolci KMFÁ. A tervidőszak elején megkezdődtek a leninvárosi Tiszahíd építési munkái, melynek befejezésével megyénk és Hajdú-Bihar megye között a 35. sz. főúti kapcsolatban a már mintegy évtizede fennálló kritikus helyzet feloldható lesz. Május 1-jei felvonulás 1980 45