Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak (Miskolc, 1988)

A bekötőút-építési program keretében kiépült a pusztamocsolyási, sajópetri, hejőpápi, hejőbábai, nemesbikki, latorúti és dankótelepi, összesen 27,2 km hosszban. A közúti forgalom növekedésével, ezen belül a nagytengelynyomású járműpark bővülésével a közlekedésbiztonsági feladatok is jelentős elvárásokat támasztottak az igazgatósággal szemben. 1972-73-ban az Ütmesterségek összevonásával kialakításra kerültek a szakaszmérnökségek - Nyékládháza, Sátoraljaújhely, Szikszó és legkésőbb Putnok székhellyel. A működési terület, létszám, géppark koncentrálásával, nagybrigádok kialakításával, ezek gépkocsin történő mozgatásával, a telepek fejlesztésével, a szociális ellátás növelésével (útőrök átsorolása ép. ip. bet. munkás állományba), a jöyedelemszint jelentős emelésével a gyorsabb, eredményesebb beavatkozás lehetőségeit teremtette meg az igazgatóság. A közlekedésbiztonság érdekében 1974-től — országosan elsőként — mobil tengelysúly-ellenőrző csoport segítette elő a burkolatok, hidak állagvédelmét, 1978tól országosan is egységesen elrendelt ugyancsak mobil, könnyen kezelhető TELUB mérőegységekkel folytatják e tevékenységüket. A közlekedésbiztonság javítása érdekében — a közút üzemeltetői felelősségének keretében - az 1970-es éveket megelőzően megyénkben a közúti jelzőtáblák festése fényvisszaverő hatást eredményező üveggyöngy szórással történt és a tervidőszakban a burkolatjelek festését, felújítását koncepciózusán végeztük. A fényvisszaverő hatást természetesen e munkánál is elősegítettük. 1972-től kezdődően évről évre folyamatosan korszerű, fóliás jelzőtábla és mellette útbaigazító táblaprogramot hajtottunk végre, segítve a közlekedők jobb tájékoztatását és a közlekedés biztonságát. A tervidőszakban a közutak ellenőrzési tevékenysége is nagyobb hangsúlyt kapott, a területi egységeken megszerveztük az Űtellenőrző Szolgálatot személyi, technikai biztosítással. Beruházások között a 26. sz. fkl. úton a BVK ip. vágány feletti közúti felüljáró építése említésre méltó. A tervidőszak kedvező pénzügyi forrásai elősegítették a komolyabb gépfejlesztéseket, melynek következtében a területi egységek gépláncos fenntartási feladataihoz a technikai bázis teremtődött meg. A tanácsi kezelésben lévő utakon is az igazgatóság által végzendő fenntartási munkákra a B.-A.-Z. Megyei Tanács és a Közúti Igazgatóság között létrejött megállapodás alapján gépfejlesztési alapunk megsegítésével szakaszmérnökségeink saját feladataik mellett vállaltak munkákat. 7. Az V. ötéves terv (1976-1980) A központi célkitűzések között szerepelt az átkelési szakaszok kapacitásjavítása, a nagy hidak, közútvasút szintbeni kereszteződések programja. A korábban megkezdett, ütemezett burkolatszélesítések megerősítése, a forgalomtechnikai szempontok hangsúlyozása kiemelt feladatot jelentett. Az 1976. január 1-ével életbelépett új KRESZ-szel kapcsolatos 2/1976. (XII. 29.) KPM sz. rendeletből mennyiségileg és minőségileg is sok feladat hárult az igazgatóságra. A közúti forgalmi rend felülvizsgálatok, a jelzőtáblák cseréje, a korszerű útbaigazító jelzésrendszer kibővítése, a 6,0 m-nél szélesebb burkolatok hosszirányú jel festése, a kijelölt gyalogos átkelőhelyek közút-vasút szintbeni kereszteződések komplex vizsgálata, a feladatok meghatározása, végrehajtása szervezeti vonatkozásban is előrelépést indokolt igényesebb, kvalifikáltabb szakemberek beállításával, szervezeti változtatásokkal. Igazgatóságunk megfelelt ezeknek az elvárásoknak. A 2,4 MFt-os költségkeret lehetővé tette, hogy a korábbi tervciklusban megkezdett miskolci 3. sz. főúti Gömöri felüljáró (nagyforgalmú szintbeni közút-vasút kereszteződés) megépüljön, a 3. sz. főút miskolci átkelési szakasza 2x2 forgalmi sávval kiépüljön (befejezése 1980. Ül. 1981. évben történt), a kisvasút megszüntetésének kapcsán (a zemplénagárdi, kenézlői és a sátoraljaújhelyi vonalszakasz felszámolásával) a 37. sz. Felsőzsolca-sátoraljaújhelyi fkl. út sátoraljaújhelyi átkelési szakaszának korszerűsítésére sor kerüljön. Megerősítés 652 km burkolatszélesítés 645 km hosszon történt. A főúthálózaton a tervidőszak végére minden jelentősebb csomópont korszerűsítése megtörtént. A jelzőlámpás forgalomszabályozás a 3. sz. főút Miskolc átkelési szakaszának korszerűsítésével számbelileg és szolgáltatási színvonalban is nagyot fejlődött. Az átkelési szakaszon a 14 csomóponti jelzőlámpa — melyet az országban először alkalmaztunk portálokon együtt elhelyezett útbaigazító jelzőtáblákkal - összehangolásával, az 50—55 km/h-s sebesség lehetővé tette, hogy a korábbi eljutási idő a városon keresztül a negyedére csökkent. A 2/1976-os rendelet kapcsán a megyében 57 helyen hajtottunk végre csomópont-átalakítást (elsőbbségszabályozás), közel 20 ezer közúti jelzőtábla jelent meg az úthálózaton fényvisszaverő kivitelben, a reflexiós burkolatjel-festési teljesítményünk meghaladta az évi 100 ezer m

2-t. A főúthálózaton az átkelési szakaszokon — ütemezetten — a megyei tanáccsal közösen a közvÜágítás korszerűsítésével egy időben részt vállaltunk a kijelölt gyalogos átkelőhelyek kiemelt szintű megvüágításának megvalósításában. A tervidőszak végén előkészítésre került a közúthálózat megfelelőségi vizsgálata, az adatfelvételi, mérési munkák 1979. évben megkezdődtek. Az igazgatóság a dolgozók szociális ellátásának, a területen a szervezettebb, színvonalasabb tevékenység biztosításának érdekében az üzemmérnökségi telepek fejlesztésére jelentős összeget fordított. 42