Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak (Miskolc, 1988)

A fentiek alapján az elmúlt két évszázad során rendszeresen használt építési napló, helyszíni művezetés és ellenőrzés első írásos nyomai állapíthatók meg! A téli időszakon kívül a munkákat behatárolták: Pünkösd havának első napjától szent Iván havának 15. napjáig. Kötelességük volt a dolgozók által elkövetett kártétel megfizettetése, ezen felül büntetés kiszab atása is. A jelentés keit „Sátoraljaújhely városában, Böjt más havának 25. napján 1791.-dik esztendőben Bernátfalvi Bernáts Ferenc másod al Ispán..." Helytartótanácsi rendeletek IV-lOOl/i/3. 1791. 555. oldaltól: „No. 528. Vitézlő Bernát Ferenc Subst. V. Ispán,Szulyovszky Menyhért... Alább írtak a Tettes Zemplén Vgyének alázatosan jelentyük, hogy... Miskolcztól Sztropkóig menő utat kellene legelőszer tsináltatni, mind Közép Utat és ha az el készülne azután azonnal ki ágazó Utakat akár Tettes Ung, akár Tettes Abaúj Vgyék felé hogy pedig ezen közép Utat kellesség először tsináltatni, nevezetesen Üjhelytől Vásárhellyig az az oka, mert midőn ez az út elkészíttetik ahhoz egyúttal az Ungh Vgye Abaúj Vgyébe ezen Közép útnak darabján kelletik által menni, hogy pedig továbbá Sztropkó és nem más felé készíttessen az Üt, a ki küldött tagok ezt az okát adják vélekedéseknek, mivel Gallicziába T. Sáros Vgye határáig az Üt tökéletességre tétetett. Hogy pedig az út annál rendesebben és jobban készülhessen az ki Küldött Tagok azt szükségesnek lenni alittyuk, hogy az közönséges Üt készítésének ideje tsupán Május holnapra ne szoríttasson, mert hogy egy holnap alatt az egész Népre elegendő képpen vigyázni lehessen, tsak nem lehetettlen, azonban a Megye egyik részében, nevezetessen a Hegyallyán Májusba a szőlő munkának leggnagyobb edején vagyon, másik részébe pedig máskor, hogy tehát arra vigyázat lehessen, hogy mikor a Megyének melly részébe a munka szűnik az az része ezen Utak tsináltatására való egész gondoskodás bízattatik, és bízattatni fog, meg tekéntvén azt, hogy hol és a Megyének mellyik részibe szűnt légyen meg a munka, ottan akkoron tsináltatthasa az Utat..." Meghatározták a nagyobb Ország Üt és Kisebb Ország Üt fogalmát. Tiltva volt a kisebb úton is a közlekedés meggátolása, az út elsáncolása. További döntés: ,,meg határoztatott az is, hogy az itt ágazó Utas is jó karba tartssanak, már nevezetessen a hol az Üt kővel kirakatott, illendő, hogy azkavaccsal ki szordatasson, mert különben az járatlanná tétettvén az Utazókto nagy akadályára vagyon. Anni 1791," Az utak csináltatása az alispánra volt bízva. Nagyméltóságú Gróf Csáky Imre levélben kérte a Viceispánt, hogy az utak csináltatásában könnyítsen a népnek. ,JElsődlegesen a megye által megállapított Capitális utat készíttesse, de emellett az egyéb utak járhatóságát is biztosítsa. (Anni 1796. 573. o.)" Törvényévé lett a Megyének, hogy az Ispán rendelése alapján az út építéséhez való kőanyagot az uraságok voltak kötelesek adni. A lakosságnak téli és nyári időszakra is meg volt határozva, hogy hány napi szekérre való fuvarral volt köteles az útépítéshez és fenntartáshoz hozzájárulni. A kereskedőkre és iparosokra ugyancsak kirótták a hozzájárulást. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1791. No. 110. III. kötet 314. oldal: Szent Iván havának 17. napján a vármegye által kijelölt bizottság megállapította az utak állapotát. A Miskolctól Sztropkóig vezető utat javasolta először csináltatni, mint középutat, majd ezt követően a kiágazókat Ung és Abaúj felé (Üj hely-Vásárhely közti mint első szakaszt). Ezt követően Sáros vármegye és Galícia összeköttetése szükséges. Majd Sztropkó— Petőfalva— Kelese— Nagy -Domása—Mátyásócz—Tavarna— Klazány — Alsókörtvélyes — Rákócz — Morva — Vásárhely— Vécse—Terebes-Velej te (Regmecen keresztül) — Üjhely—Liszka—Szerencs—Gesztely—Miskolc. Az út építését egyidőben kilenc helyen kezdték meg, így a munkaerőt stb. jobban szét lehetett osztani, ugyanakkor a kiemelt mezőgazdasági termelő és betakarítási munkákra is figyelemmel voltak. Ugyancsak e Levéltárban van a Karács Ferenc által 1:37 500 méretarányú bécsi ölrendszerben 1804-ben készített vármegyei térkép (a nyomólemez is a Levéltár birtokában van), melyet a 6. sz. térképmelléklet szemléltet. E térképen a korábbi muzeális iratanyagban említett útvonalak már megtalálhatók. A bal alsó sarokban a Szerencstől Sátoraljaújhelyen (a térkép negyede körül) keresztül a Galíciába vezető fő útvonal látható. A térkép egyrészt pontossági, másrészt szakmai vonatkozásban már a maga korában jelentős mérnöki munkaként értékelhető. A közigazgatási egységeken túlmenően topográfiai tartalma a későbbi közlekedési hálózat kialakításához, fejlesztéséhez jelentős alapot biztosít. Jelmagyarázatából kitűnnek a települések nagyságrend és igazgatás szerint, az igazgatási határok az úthálózat háromféle kategorizálása, mint főbb, ezek után következők és bekötőutak, valamint a postaállomások. A 7. sz. térképmellékleten a megye adó vonatkozású becslő területeinek beosztása található, amely a későbbiekben a járások igazgatási alapjául szolgálhatott. Görög Demeter az 1782—83. évi császári katonai térképanyagok alapján elkészített vármegyei térképeit szemléltetik a 8., 9., 10. és 11. sz. térképmellékletek, melynek eredetijét „Magyar Átlás Magyar Horvát és Tót országok Vármegyéi s Szabad Kerületei és a határőrző katonaság Vidékinek közönséges és különös tábláji." amelyet 1802-181 l-ben Viennaeben (Bécs) adta ki. A térképek a császári katonai térképezés 1:37 500 bécsi ölrendszeríí alapadataiból redukálással készültek, német és magyar mérföld távolsági egységek feltüntetésével (megfelel az 1:800 000 méretaránynak). Műszaki tartalma a korábban említett, Karács Ferenc által készített térképet nem haladta meg, azonban a komp^ révátkelőhelyeket már feltünteti, a jelentősebb forgalomra megerősített és gondosabban fenntartott főbb utakat ún. egyezményes jelekkel jelöli (Vatha= Vatta-Miskolc-Felsőzsolca). 18