Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

III. fejezet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózatának kezelése, fenntartása,üzemeltetése (1958-1998. között)

93 programokra, mert a kedvezőtlen burkolatállapotú alsóbbrendű hálózaton minden tavasszal jelentkeztek a fel fagyási károk. A gyors beavatkozás és a gazdaságosságra való törekvés céljából helyi anyagokat tártunk fel és használtunk a munkák során. Ebben különösen két útmesterség, a sátoraljaújhelyi és a putnoki jeleskedett. Pálháza környékén, Koromhegyen a felhagyott kőbánya hegyoldalából és a visszamaradt és összetett nagytömegű depóniák külső felületéből 2/10, ill. 5/20 nagyságú andezit követ nyertünk ki hegybontó és rakodó segítségével. Ezzel az anyaggal hengereltük be a hegyközi bekötő utakat, hogy az autóbuszok közlekedni tudjanak a menetrendszerű járataikkal. Ilyen útalapmegerősítés történt a Vágáshutai, Nagyhutai, Nyíri, Füzérkajatai, Pusztafalvi, Füzéri bekötő utakon. Putnok környékén az ózdi kohósalakot használtuk útburkolat megerősítésnek. Kipróbáltuk a diósgyőri kohósalakot is, azonban ez nem könnyen törhető, nagyobb darabokból és vassal vegyült tömbökből állt, kevés volt benne a megfelelő szemeloszlású anyag (salak). Az ózdi kohósalakból az ózdi és edelényi járás egyrészének leromlott összekötő útjain végeztünk útalap és megerősítő hengerléseket mésztejes itatással - Vadna-sajóvelezdi, - Zádorfalva-múcsonyi, - Putnok-keleméri, - Bánszállási, - Sajónémeti bekötő ill. összekötő utakon . A Szalonna környéki utakat a felhagyott kőbánya átvételével, a kőanyag osztályozásával és bedolgozásával tettük járhatóvá, összefüggő útalaphengerléssel.