Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)
II. fejezet: A Közúti Igazgatóság 40 éves működése
49 szintet jelentett úgy a fizikai, mint az alkalmazotti létszámnál. Hosszú ideig nem tudtunk kitörni ebből a minket nem megillető béklyóból, mivel csodálkozásunkra a Megyei Lóistállóval, mint intézménnyel egy kategóriába voltunk sorolva. Az indok az volt, hogy Önálló Költségvetési Szerv a megyében, de az Igazgatóság a Minisztérium területi szerve. Ennek viszont az mondott ellent, hogy a Vízügyi Igazgatóságok mégis "A" kategóriába tartoztak. Minden szempontból "kilógtunk" a sorból, mert ilyen tevékenységi körrel, közel 1000 fős létszámmal, kiemelt hatáskörrel a "B" kategóriás intézmények nem rendelkeztek. Az is kivételes volt, hogy az Igazgatóság az Építők Szakszervezetéhez tartozott, eltérően a többitől. Változás e vonatkozásban is a 3/1978.(Közl.Ért. 3.) KPM sz. utasítás alapján következett be azzal, hogy az Igazgatóság a KPM Közúti Főosztályának közvetlen irányítása és felügyelete alatt működött. Szervezetét és működési szabályzatát a Közúti Főosztály állapította meg, amely tudta, hogy eredményes és hatékony szakmai tevékenységet csak megfelelő személyi, technikai és pénzügyi feltételek mellett lehet folytatni és megkövetelni. Az éves költségvetési előirányzatok feladatterv végrehajtásához voltak tételesen kötve. A 70-es évek közepéig az Igazgatóság feladatterve igen kevés tételből állt, nagyarányú volt az "egyéb" fenntartás. A kiegészített tételrend és normák jó alapot adtak a pontosabb tervezésre és számonkérésre, azonban ez sem volt kellően részletes. Az igen monoton jellegű, leginkább a kiadási előirányzatra, a feladatterv végrehajtására, a beszámolás elvégzésére koncentrált gazdálkodási rendben jelentős fordulatot a 19/1980.(IX.27.) sz. rendelet hozott. Ez az állami költségvetési szervek gazdálkodás érdekeltség tételeit határozták meg. Kimondta, hogy a közúti igazgatóságok, mint költségvetési szervek, tehát egységes érdekeltségi alapot nem képezhetnek, de az alapok képzésérc érvényes rendeletében meghatározott módon kerülnek a képezhető alapok felhasználásra. Ez azt jelentette, hogy az elért nyereségből különféle alapokat képezhettünk. A 350/853/1983. sz. alatti módosító szabályozás szerint már jelentős eredményt lehetett elérni. Az addig mutatószámok alapján képzett alapok helyett az elért eredményt lehetett alapképzésre használni, 1983-tól részesedési, fejlesztési és tartalékalapra. - — m * ^ H) 4 * "*
