Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

II. fejezet: A Közúti Igazgatóság 40 éves működése

37 b.) A komplex gépészeti tevékenység a géptelephez került, c.) A Jogi és Igazgatási Osztály feladatai kibővültek: - a vagyonvédelmi tevékenységgel, - a telefonközpont, porta és őrszolgálattal. d.) Az Útkezelői Főmérnökséghez három osztály tartozik: - Műszaki Osztály (vezetője egyben a főmérnökség vezetője is) - Útkezelési Osztály - Útüzemeltetési Osztály e.) A Műszaki Osztály feladatai is bővültek az építési és fenntartási munkák megrendelésével és ellenőrzésével. 1991. január 1-től a rendszerváltozást követően nemcsak a minisztériumban történtek szervezeti és személyi változások. A minden megyében újonnan "vissza"szervezett közúti igazgatóságok személyi állományát és vezetését biztosítani kellett. A KHVM miniszterének rendelete alapján a Közlekedési Értesítőben és néhány napilapban pályázatot írtak ki az igazgatói munkakörök betöltésére, minden megyében. Pályázni kellett ugyanis az "anya" igazgatóságok vezetőinek is, ahol a korábbi összevont megyeszékhelyen működtek. A pályázatok elbírálása következtében ismét Varga József lett kinevezve igazgatónak, egy évi határozott időtartamra. Főmérnök maradt Stoll Gábor. Főkönyvelő pedig Kneisz István lett. Meg kívánom említeni, hogy szakmai és tudományos körökben is vitatott volt az 1983-as kilenc igazgatóságra történő átszervezés. De azok a megyék, ahol az igazgatóságok megszűntek egyenesen ellenezték az összevonásokat és befolyásos harcok indultak, hogy a két-három megyés igazgatósági központi székhelyek hol legyenek. Volt más támadási felület is, mivel nem történt alapos vizsgálat, elemzés, hogy milyen költségkihatása - ráfizetés vagy megtakarítás - lesz az összevonásnak. Az érintett dolgozók és családjuk személyiségi kérdései sem voltak elhanyagolhatók. Bizton állíthatom, hogy ez a - még a régiók kialakulását is megelőző "huszárvágás" - változtatás megrendítette a szakmát, szükségtelenül áldozott fel kb. két évet - az összevonás és a szétválás éveit - abból a hét évből, ameddig ez az állapot tartott. Mibe került ez ?! Utólag nem bizonyított a többletköltség és egyéb kihatásai sem. Annyi előny mégis származott belőle, hogy működés, gazdálkodás szempontjából pro-kontra beindult egy kiegyenlítődés, összehangolódás. «Mfr"^*—^jj^—^^-# •-••