Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

II. fejezet: A Közúti Igazgatóság 40 éves működése

19 - az út, úthálózat fogalmát, - az országos és tanácsi közutak meghatározását, - a közúthasználatot, - az irányítási jogköröket, - az utak fenntartására, fejlesztésére, korszerűsítésére vonatkozó irányelveket, - az útügyi hatóság engedélyezési és üzembehelyezési szerepét. A 34/1962. Korm. sz. rendelet a 21. sz. Tv. r. Vh. rendeleteként lett kiadva. Ezzel kapcsolatos változó és fejlődő körülmények az Igazgatóság hatósági tevékenységében is minőségi és mennyiségi változásokat hoztak. 1964. január 1-től a KPM Közúti Főigazgatóság és a KPM Közlekedési Építő Tröszt irányítása alá került az útépítés és fenntartás minden szerve, így a Miskolci Közúti Igazgatóság és a Miskolci Közúti Építő Vállalat is. 1966-ban motoros útőri szolgálat lett szervezve, amely átvette az útőr hatósági feladatát. 1967-től a KPM-en belül Közúti Főosztály szerveződött csupán a közúti igazgatóságok irányítására. 1967-ben Abos János főmérnök nyugdíjba vonult, és helyette Varga József \ett kinevezve. 1967-ben a 16 szakasztechnikusságból összevonások útján 8 útmesterség alakult. Az útmesterségek telephelyei: Encs, Mezőcsát, Nyékládháza, Ózd, Sátoraljaújhely, Szalonna, Szegilong, Szikszó. Feltétlenül ki kell emelni, hogy az útőrök kinevezett dolgozók voltak, s a területen, a falvakban stabil státuszuk miatt is tekintélynek örvendtek. Keresetük, igaz az országos átlag alatt volt, de mivel lakóhelyükhöz közel dolgoztak, egyéb kiegészítő lehetőségeik is adódtak. Az útmesterségek megszervezésével a szakaszmérnöki rendszer is - feladatát és hatáskörét tekintve - lényegesen átalakult és befejeződött a szakaszos útőri rendszer felszámolása, a korszerűbb útfenntartást eredményező brigádrendszer kialakítása. m ft ^ÉE» ^|Wjfr «A fl) twiii