Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

III. fejezet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózatának kezelése, fenntartása,üzemeltetése (1958-1998. között)

104 Jellemző erre az időszakra az is, hogy a megye úthálózatán több burkolattípus "elfogyott", megszűnt: - a kis- és nagykockakő, - a keramittégla, - a vizes makadám burkolat, - a betonút, - a földút. A 80-as évek második felében azonban a Közúti Közlekedési Főosztály irányelvei alapján késleltetni kellett a legköltségesebb beavatkozás a burkolatmegerősítés végrehajtását még a főutakon is. Meg kellett elégedni egyéb lehetséges megelőző műszaki eljárással: - a kátyúzással, - a víztelenítéssel, - az emulziós felületi bevonatokkal - vékony aszfaltburkolatok építésével. Úgy gondoltuk, hogy ezzel a célkitűzéssel és annak végrehajtásával lassítani tudjuk a leromlási ütemet. Azonban, ahogy ez az évtized utolsó öt évére vonatkozó minőségi adatokból és összehasonlításokból kitűnik, "nem" sikerült, mivel - a teherbírási tartalékkal rendelkező utak hossza 42,1 %-ról 27,4 %-ra csökkent, - a jó és megfelelő utak hossza 61,9 %-ról 43,6 %-ra, - a jó minősítésűek hossza 10 %-kal, - az erkölcsi-fizikai avultság 4,9 %-kal csökkent. Ennek az időszak burkolatmegerősítési késleltető stratégiája látható abból a grafikonból, amely a személygépkocsik és tehergépkocsik számának és a burkolatmegerősítés mennyiségi alakulását mutatja %-osan 1976 és 1997 között. Szükséges kitérni még arra, hogy a 80-as évekre - a VI. és VII. 5 éves tervek időszakára - nemcsak a lassítási ütem nyomta rá a bélyegét a megye úthálózatának állapotára, hanem az is, hogy az Igazgatóság az átlag alatt kapott forrást annak ellenére, hogy a komplex útállapot felvételek éppen az ellenkezőjét indokolták volna.