Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Földrajzi adottságok

A megye földrajzi adottságai Az Árpád-kori Komárom vármegye Dunán inneni része, Győrffy György rekonstrukciós térképe sezett Érsekújvárott és csak 1696-ban szerveződött újjá. Á Rákóczi-szabadságharc után 1710-12-ben alakultak újjá a vármegyék, 1785-ben azonban II. József összevonta a két vármegyét és Tatát tette meg ideiglenes székhelynek [2]. Az összevonás II. József halála után (1790.) megszűnt. 1851-ben a Dunán túli részeket (déli) Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a Duna északi oldalán fekvőket pedig Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték [2]. Az így kialakított megye 1860-ig működött. Alapvető változást hozott a vármegyék életében 1919. Mind Esztergom, mind Komárom vármegye két részre szakadt, csak a déli megyerészek maradtak Magyarországon [2]. 1938-ban, az első bécsi döntés után újjáalakultak a korábbi (a Duna két oldalán fekvő) vármegyék, úgy, hogy Komárom vármegye területe jelentősen meg is nőtt. A II. világháború után az 1937. december 31-i állapotot állították vissza. 1945. augusztusban Esztergomban alakult meg Komárom-Esztergom vármegye Törvényhatósági Bizottsága, 1950-ben pedig megalakult Komárom megye Tatabánya székhellyel [2, 5]. E nagyon vázlatos ismertetés is mutatja, hogy a mai megye területe a történelemben szervesen összefüggött az északi részekkel, a gyakori változás pedig megnehezíti a megye egységes értelmezését. Megjegyzendő, hogy a rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé az úthálózat és a hidak történetének széleskörű áttekintését. Remélhető, hogy azért a mozaikszerű bemutatás is pótol valamit, segít megszüntetni sok-sok fehér foltot. Az ország legkisebb területű megyéje (a teljes terület 2,4 %-a) földrajzilag meglehetősen változatos: a Duna, a Pilis és a Vértes és Bakony hegység pereme határolja. A megye meghatározó hegysége a Gerecse. A megye délnyugati részén húzódó Bársonyos-dombság és a Vértes-hegység között húzódik a Tata-Oroszlányi-medence [5, 6]. A megye meghatározó jelentőségű vízfolyása - a megyét 80 km hosszúságban érintő - Duna. A Dunába néhány ingadozó vízjárású patak ömlik, a 7