Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: A hidak újjáépítése

érdekében, hogy a közúti forgalom a legrövidebb időn belül megindulhasson. Rendelkezésre áll egy eddig nem publikált forrás a hídhelyreállításokról, az illetékes minisztérium úgynevezett alapkönyve, melyet a számvevő osztály a hidak helyreállítására adott pénzügyi forrásokról készített [17]. A rendelkezésre álló könyvekben 25 híd roncskiemelésének, provizóriumok és a végleges helyreállítások legfontosabb, zömében pénzügyi adatai találhatók meg. Innen lehet tudni, pl. hogy a helyreállítási munkák zömét a Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalat végezte, ám kisebb hidak újjáépítésében kezdetben magánvállalkozók: Bajó István, Ecker Viktor, Veres Ede, Pataky Joakim, Majoros Olivér, Bády Ferenc, Olasz Rezső, Szentes Lajos is részvett. A helyreállítások zöme az eredetihez hasonló megoldással történt, így pl. vasbeton lemez felszerkezettel, főleg az állványanyag hiánya miatt elég gyakori volt öszvérszerkezetek építése, pl. a kisbéri, dorogi, táti és más hidaknál, mint arról a vas- és acélhidak fejezetben szólunk. Külön is említést érdemel a nagyigmándi Concó híd újjáépítése, ez eredetileg kétnyílású boltozat volt. A robbantás a boltíveket tönkretette, a markáns A Taton újjáépített híd (öszvérszerkezet, forgalmon kívül, Kertész László felvétele) pillér azonban jó állapotban megmaradt, az újjáépítésnél a régi pillérre új acéltartós vasbeton felszerA nagyigmándi Concó-híd boltívei helyett öszvérszerkezet épült, ezt a közelmúltban vasbetonra átépítették (Kertész László felvétele) kezet került. Azért érdemes külön is említeni ezt a hidat, mert külföldön több példa van arra, hogy értékesnek minősített boltozatokat eredeti formájukban építették újjá. Hazánkban és a megyében is több boltozat pusztult el, ezeket azonban minden esetben más szerkezettel építették újjá. Néhány egyedi hídleírásban tanulmányozni lehet az újjáépítés gyakorlatát: érdekes megoldás volt a 13. sz. (Dorog-lévai) állami közút Esztergom-tábori hiújánál az építés alatti forgalom fenntartása, itt egy hoszszabb terelőutat használtak, melyen provizóriumot nem kellett építeni [18]. Az 1. sz. főút 66,3 km szelvényében lévó' Tekeresi-hídnál viszont három ideiglenes híd is épült. Az első cölöpözött jármokon állt a felrobbantott híd mellett (orosz katonai alakulat építette), ez 1946-ig bonyolította le a forgalmat. Ekkor mivel a szükséghíd elhelyezése kedvezőtlen volt, a felrobbantott híd helyén építettek egy provizóriumot, mely 1948. augusztusáig volt forgalomban, majd az Esztergomi Államépítészeti Hivatal az első ideiglenes híd helyén épített egy 20 m hosszú provizóriumot, az első szükséghíd faanyagát pedig az 1. sz. főút Fekete hídjához szállították át [19]. Ez a kis példa érzékelteti, hogy a Budapest-Bécs közötti főút mennyire fontos volt, ebből adódóan milyen sürgető és nehéz 45