Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: A hidak újjáépítése

A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE Háborúskodások során gyakran épültek hadihidak, s pusztultak is el szándékos cselekmény miatt (felgyújtás, robbantás stb.) vagy véletlenül (túlterhelés). A két hídváros, Esztergom és Komárom hídtörténetében számos ilyen eset található. Az esztergomi cölöphidat, mely 1663-ban épült, 1664ben a császári csapatok lerombolták. Az újjáépített híd aztán 1683-ban a párkányi csatában túlterhelés miatt leszakadt [ 1 ]. Esztergomban az 1848-1949. szabadságharcban a hajóhíd megsérült, 1849-ben pedig felgyújtották [2]. Az említett rombolások ideiglenes hidakban történtek, állandó hidak rombolása az I. világháborúban vált tömegessé. 1919. július 22-én robbantás következtében az esztergomi Duna-híd Párkány felöli első nyílása a Dunába zuhant [3]. A szerkezet helyére emelése 1921. nyarán történt meg, a helyreállítás azonban ekkor még csak egy kis gyalogos hídrész megépítését jelentette [4]. Igazán nagy pusztítást a II. világháború okozott, melynek vége felé a nagy folyami hidak mind elpusztultak. A megyében összesen (a mai területre vonatkozóan) egy 1945-ben készült felmérés szerint 53 pusztult el [5]. Egy 1949-es minisztériumi összesítő szerint 79 felrobbantott hídból akkor véglegesen 19-et már helyreállítottak, 39 félállandó, 18 ideiglenes híd üzemelt és 3 híd építése még folyamatban volt [6]. E számok önmagukban nehezen értékelhetőek, érdemes megjegyezni, hogy az állami és törvényhatósági utakon 1949-ben 138 híd volt, ehhez viszonyítva a pusztítás igen nagy [7] (országosan 1400 híd pusztult a közutakon). A kár mértéke is ismert: az állami utak 70 hídjából 24 pusztult el (34 %). Tanulságos megnézni - a Duna-hidakon kívül - az elpusztított hidak átlagos méretét, ez egy 1945-ben készült nyilvántartás szerint az állami utakon 9 m körüli, a törvényhatóságiakon 5 m volt [8]. Érzékelhető, hogy az 1944. karácsonyán elkezdett és 1945. március 28-án befejezett hídrobbantások mennyire nem kímélték még a kis hidakat sem. Az 1. sz. úton pl. 11 hidat robbantottak fel ! Esztergomnál pontonhidat építettek, ennek azonban elsősorban katonai jelentősége volt, ezért a város már 1945. elején kérte, hogy ne kelljen gondoskodni a munka- és költségigényes ideiglenes híd üzemeltetéséről [9]. A komáromi, az esztergomi közúti és a komáromi vasúti Duna-hidak roncsfelvételi rajza (1945. május, Magyar Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium) 43