Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Boltozatok

BOLTOZATOK Állandó hidak a mai Komárom-Esztergom megyében már igen korán, a 2. században biztosan épültek a limes-úton. Almásfüzitő térségében a limes-út nagyjából a mai út vonalán haladt, s ott keresztezte a patakot, ahol a mai út, amely innen Tata felé ágazott el. Légifelvételek, régészeti kutatások szerint boltozat hidalta át a Fényes-patakot és az Atalért. Süttő határában a mai híd alatt római mérföldköveket találtak, így itt is kőhíd valószínűsíthető [1]. Brigetio mellett egy római híd maradványait Gyulai Rudolf 100 évvel ezelőtt még látta [22]. A Fényes-patak völgyén való átvezetést mérnöki remekművel oldották meg. Többek között Marsigli is megörökítette az itt épült töltést és az itt épült vízvezeték maradványait [1]. A vízvezetéket Mikoviny Sámuel, Bél Mátyás is megörökítette [2, 3]. A vízvezeték egyes szakaszai a föld felett (boltozatsor) más részei a föld alatt haladtak, egyes szakaszait 1928-ban tárták fel [4]. Római korinak tartották többek a zsidódi hidat Tát határában, a régészeti feltárások azonban jóval későbbinek - 18 századinak - találták [5]. Nemcsak a megyében, hanem valószínűleg hazánkban is a legidősebb középkori, legalább 400 éves híd Esztergomban a mai 11. sz. út alatt található. 1842-ben a kétnyílású műtárgyhoz csatornaszakaszokat csatlakoztattak, az eredeti műtárgyat azonban - dr. Horváth István vizsgálatai - szerint érintetlenül hagyták [6]. A különleges műszaki emlékről fűm is készült [7]. A mai KomáromEsztergom megye területén még egy, valószínűleg a török korból származó híd található Bajóton. Enyhén csúcsos alakja, a vagLegalább 400 éves műtárgy Esztergomban all. sz. út alatt dalt kőből épült boltozat falazási technikája alapján dr. Gáli Imre vélelmezte a híd korát [8]. A naszályi malom szerves részét képező híd korát tekintve az előbb említettek után következik, mivel 1727-ben a malom már működött, s nincs nyoma annak, hogy a híd később épült volna [9]. Elhanyagoltsága miatt dr. Gáli Imre 1970-ben megjelent könyvében nem szerepeltette, pedig több felvételt is készített a hídról, és a tőle kb. 150 m-re állóról [8]. A híd állapota műemléke védettsége Bajóton valószínűleg török-kori boltozat áll (dr. Gáli Imre felvétele, 1962) 26