Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)
dr. Tóth Ernő: Fahidak
lük 14 a fahíd. Zsitvánál jelzik a legnagyobbat, ez 19 öles. Ez az adat azt jelzi, hogy a jelentősebb utakon már 1848-ban is a hidak zöme állandó híd volt. Az ekkor állt hajóhidak közül az esztergomit Gramling Ignác tervezte. A nagy körültekintéssel készített terv szerint (40 hajóra épített, 6,2 m széles, 1,5 m-es gyalogjárdával rendelkező) híd költsége a repülőhídénak négyszerese volt, ezért is részletes költségszámítást, forgalombecslést, gazdasági számítást is készített Gramling ácsmester, akinek ezt az alkotását sírkövén is megörökítették [8]. Figyelemreméltó Fényes Elek részletes adatsora 1848-ban Komárom megyéből, mivel ebben nemcsak négy út szerepel, hanem minden jelentősnek ítélt [9]. Tizennégy úton 94 hidat említ, ebből 44 a fahíd. A mai megye területén 48 híd volt, közülük 16 fahíd [9]. A nem érdektelen adatok után néhány hídról tételesen is célszerű szólni. Az érsekújvári úton 1789-ben tervezett híd érdekes függesztő- és feszítőműves kialakítású volt [10]. Fahíd az érsekújvári úton (1789), (Magyar Országos Levéltár, Tervtár, 97.) Tatán 1801-ben angolparkot építettek műromokkal és gyaloghidakkal. A hidak mérete nem Tata, az angolpark hídja ( Uradalmi felvétel, Кипу Domokos Múzeum) jelentős, kialakításuk azonban egyediségük miatt figyelmet érdemel [11]. A Neszmély és Süttő közötti Tekerés híd terve az Országos Levéltárban megtalálható. A függesztőműves híd tervét a megyei mérnök készítette [12]. Neszmély-Süttő között Tekeres-ér hídja, (1822, Magyar Országos Levéltár, Tervtár, 180.) Egyedülálló különlegesség Komáromnál a Vág-Dunára tervezett emelhető híd terve két változatban is. Az 1835-ben készült terv, a főleg Hollandiából ismert kialakítású, az 1837-ben készített terv ettől eltérő emelési megoldást mutat Zsulajtai Lőrinc tervén [13, 14]. Sárisápon 1837-ben kétnyílású, kő alépítményű fahíd terve készült. Ez azt jelzi, hogy már ekkor tudatosan törekedtek arra, hogy lehetőleg tartós megoldású hidakat építsenek. A szép kivitelű terv, különösen szárnyfalai miatt figyelmet érdemel [15]. Garamkövesdnél és Kéméndnél két változatban is elkészültek a tekintélyes méretű hidak tervei. 1874-ben Kúti Miklós és Prokopp János, Esztergom megye mérnöke, igényes kivitelű négynyílású 22