Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)
dr. Tóth Ernő: Korai hídtörténelem
Korai Műtörténelem Komárom és Esztergom megye egy része az I. katonai felmérésen (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) A korai hídtörténet a 18. század végéig terjed, ekkor ugyanis már elkészült az I. katonai felmérés, melyen nemcsak egy-egy hídról kapunk információt, hanem Esztergom és Komárom megye összes hídjáról [13]. E térképszelvények tanulmányozása rendkívül érdekes, hasznos, egyrészt felvilágosítást ad a II. József korabeli utakról, a vízrajzról, a települések sok-sok jellemzőjéről és nem utolsósorban a hidak helyéről, s elvben anyagáról is. Ezen térképek tanulmányozása alapján sikerült legalább becslésszerűen meghatározni a fa- és kőhidak számát [14]. Terveken, térképeken, okleveleken kívül a közgyűlési jegyzökönyvekből és más, a levéltárakban szunnyadó forrásokból is lehet tájékozódni. A kutatásban nehézséget jelent, hogy Komárom megye levéltári anyagai jelenleg Nyitra mellett találhatóak. A korai időkből egyelőre nem sikerült érdekes tényekre bukkanni, 1867-től azonban, legalábbis a közgyűlési jegyzőkönyvek mutatóiban annál több hídról van említés, ebből a korból azonban már egyébként is jóval több információnk van [15]. Irodalom [1] Visy Zsolt: A római limes Magyamrszágon, Corvina. Bp. 1989. [2] Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarorszgáon, Akadémiai Kiadó, Bp. 2000. ]3[ dr. Baranyay József: Régi utazások Komárom megyében, Komáromi Lapok, 1928. [4] Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II., Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. [5] Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajz III., Akadémiai Kiadó, 1987. [7] Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1987. [8] Molnár József: Egykori török hajóhíd Esztergom és Párkány között, Műemlékvédelem, 1976. 3. sz. [9] Gerő László: Várépítészetünk, Műszaki Könyvkiadó, 1975. [10] Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Füzetek Ser. l.No.39. 1986. (dr. Horváth István közlése). [11 ] dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1970. [12] Magyar Országos Levéltár (dr. Gál! Imre kutatása nyomán) [13] A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára [14] Az I. katonai felmérés térképszelvényeinek saját feldolgozása [15] A Nyitrai Levéltár szíves segítségével átnézett iratok. 20