Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Komárom és Esztergom megyék úthálózatok alakulása

Komárom és Esztergom megyék úthálózatának alakulása KOMAROM ES ESZTERGOM MEGYEK ÚTHÁLÓZATÁNAK ALAKULÁSA A Duna mindkét pariját érintő állam-alapításkori megyék úthálózatának előzményei a 2. századtól jól ismertek. A Duna partján vezetett a limes-út, melynek vonalvezetése és kialakítása ma légi felvételek és régészeti feltárások alapján is ismert [1, 2]. Ezen legfontosabb úton kívül Aqincumtól Solvába (Esztergom) és Gorsiumtól Brigetioba is vezetett út [3]. Pannónia úthálózatát egyes szerzők nem mindenben azonosan írják le, az azonban bizonyos, hogy a közlekedés-földrajzi szempontokból fontos irányokban a rómaiak máig kihatóan megalapozták a Dunántúl, ezen belül a későbbi Komárom és Esztergom vármegyék fő útjait. Újabb, útépítéseket megelőző kutatások mai szemmel szokatlan vonalvezetésű szakaszokat is találtak [4]. Őrtornyok, kikötők, települések, temetők feltárása gazdagítja, pontosítja a római kori utakra vonatkozó ismereteinket [5]. Hidakra, aquaductokra Légifelvétel Kesztölc határában a római út feltárásáról (Kapusi Zoltán felvétele) vonatkozó ismeretekről a korai híd történelem fejezetében szólunk. Különös érdekesség, hogy Kőhordó út is épült a megyében [6]. A Dunától északra a Római mérföldkő Esztergomban (Kertész László felvétele) A limes-út megyei szakasza (Visy Zsolt térképe) 9