Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye hídállománya

A ZALAI UTAK, HIDAK ÉS AZ OLAJIPAR A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA A háború végén az utakban és hidakban keletkezett károk helyreállítása volt a fő feladat. A bombázások főként a bázakerettyei utakban okoztak károkat. Leégett a tormaföldi fahíd is. Újjáépítése 1945 júliusában történt meg [16]. 1946-tól a MAORT gazdasági nehézségei akadályozták az újabb építkezéseket. Az építéssel, tervezéssel foglalkozók létszáma 20 főre csökkent. Az építési és tervezési osztály a MAORT államosítása után elvesztette önálló osztály jellegét, majd 1951. október l-jével megszűnt [17]. A MAORT államosítása után az út- és hídépítések egy időre leálltak, az 1950-es évek elejéről a Lovászi és Tormafölde közti összekötő úton lévő két híd — a Kerka-patak főága és ártéri hídja — újraépítéséről tudunk a régi kőolajmezők területén. Ekkor az út vonalvezetésének megváltoztatásával a MAORT által épített két híd helyett a korban szokásos technológiával és kivitelben vasbeton hidak épültek. Ekkor első ízben a hidakat a KPM építtette [18]. Kerka-híd (12+16+12 m) (fotó: Mészáros T. László) Válicka-híd Kányavár-Lispeszentadorján között (fotó: Srágli Lajos) A nagylengyel! kőolajmező felfedezése (1951) után Gellénháza és Nagylengyel térségében újabb utak építése vált szükségessé, de ekkor már az üzemi létesítményekhez vezető bekötőutak kivételével az útépítés legfeljebb vállalati támogatással, de nem vállalati keretek közt folyt [19]. Az 1950-es évek első felében (a későbbi fúrópontokhoz ezt követően) megépültek a gellénházi üzemi és lakótelepi utak, majd a Gellénházát Sárhidával összekötő út. Az út- és hídépítések - bár lehet, hogy ipari célokat szolgáltak - már nem az iparon belüli építési szervezet kivitelezésében valósultak meg. Az 1940-es évek olajipari út- és hídépítései hozzájárultak a megye közlekedésénekjavításához. Irodalom: [I] Részleteket lásd: Srágli Lajos: A MAORT. Útmutató Kiadó, Bp. 1998. Ötvenéves a magyar kőolaj- és földgázbányászat 1937-1987. Szerk.: Buda Ernő, dr. Kovács József, Nagykanizsa, 1987. [2] Berkes József, Hegyi István: A MAORT építési osztályának története. Kézirat. Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) Adattára 254-77. [3] Az 1940. és 1941. évi adatok: MAORT Tervezési és Építési Osztály 1941. évi jelentése. MOIM Archívuma, Gyulay-iratok XXXV. 2. [4] Berkes József, Hegyi István: A MAORT építési osztályának története. Kézirat. Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) Adattára 254-77. [5] Dr. Kovács József: Olajbányászat. Nagykanizsa, 1991. [6] MAORT Tervezési és Építési Osztály 1941. évi jelentése. MOIM Archívuma, Gyulay-iratok XXXV. 2. [7] MOIM Archívuma, Papp Simon iratai 46/4. [8] Berkes József, Hegyi István: A MAORT építési osztályának története. Kézirat. Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) Adattára 254-77. [9] MAORT Tervezési és Építési Osztály 1941. évi jelentése. MOIM Archívuma, Gyulay-iratok XXXV. 2. [10] Uo. [II] Uo. [12] MOIM Archívuma, Papp Simon iratai 46/4. [13] MOIM Archívuma, Papp Simon iratai 46/4. [14] MAORT heti jelentései 1942, 1943, 1944. MOIM Archívuma, Papp Simon iratai. [15] MAORT heti jelentései 1943, 1944. MOIM Archívuma, Papp Simon iratai. [16] MAORT heti jelentések 1945. MOIM Archívuma Papp Simon iratai. [17] Berkes József, Hegyi István: A MAORT építési osztályának története. Kézirat. Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) Adattára 254-77. [18] A Kerka-hidak hídtörzskönyvei. [19] Ötvenéves a magyar kőolaj- és földgázbányászat 1937-1987. Szerk.: Buda Ernő, Dr. Kovács József. Nagykanizsa, 1987. 88