Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE S A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Ugyanabban az évben újjáépítették Lentiben a kétnyílású (2x10 m) Kerka-ártéri hidat, de az eredeti vasbeton szerkezet helyett acéltartóval együttdolgozó (ún. öszvér) szerkezettel [21]. Érdekes, hogy más megyékkel ellentétben nem volt jellemző (elsősorban az állványozás megkönnyítésére) I tartós együttdolgozó vasbeton lemez szerkezetet építeni. A végleges újjáépítési munkák elsőként a főutakon történtek meg, előrelátóan, az igényeknek megfelelő szélességgel. A fenékpusztai Zala-híd rácsos faprovizóriuma (Hídlap 194S, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) A Zala-hidak közül elsőként a balatonhidvégi hidat építették újjá 1948-ban, az eredeti nyílásbeosztással, de az eredetinél szélesebb kocsipályával (6,0 m), részben hegesztett, alsópályás ívhídként [22]. Az újjáépítés idején a felrobbantott híd melletti provizóriumon haladt a forgalom. 1949-ben 23 híd végleges újjáépítéséről és a roncskiemelések teljes munkaidőráfordításáról: (288 ezer óra) tudósít a minisztériumi felmérés [12]. 1951-ben megkezdődött a fenékpusztai Zala-híd újjáépítése. Említésre méltó az itt alkalmazott 2x10 mes típus, rácsos faprovizórium, mely 1946-ban lett kész [16]. Ez a Zala-híd anyagtakarékossági okból az akkor rendelkezésre álló csőanyaggal merev betétes, vasbeton ívhídnak épült [23]. A csőanyagot a Margit-híd építésénél tervezték felhasználni, ám az acélszerkezettel épült, így mód volt az országban néhány 40-50 m nyílású ívhidat építeni [24]. 1953-ban adták át a forgalomnak a kaszaházi Zalahidat. A Zalaegerszeg közlekedésében fontos híd két nyílását robbantották fel 1945 márciusában. A megmaradt hídrészhez csatlakozóan nyolcnyílású provizóriumot építettek. Az újjáépítéskor több alternatíva elemzése után, az eredeti nyílásbeosztással, de nagyobb szélességgel (4,8 m helyett 7,0 m) és három A kaszaházi Zala-híd provizóriuma. (Közútkezelő tervtára) újjáépítése 1953-ban a terelő híddal (fotó: Uvaterv, 1954) 58