Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

Vas- és acélhidak Az állandó hidak iránti igény már a reformkor kezdetén, sőt korábban is nagy volt, ezt jelzi, hogy Zalalövőnél 1830-ban már állt a boltozott Zala-híd, pedig a kőhíd építési költsége kétszerese volt a fahíd építésének [1]. A fahidak fenntartási igénye azonban rendkívül nagy volt, ezt bizonyítják a levéltári elszámolások, melyek szerint különösen a Murán és a Zalán lévő hidaknál hatalmas mennyiségű faanyagot kellett szinte minden évben beépíteni [2]. A megyében a Zalán, sőt a Murán is 3040 m-es hídnyílások elegendőek voltak a vízrendezések elkészülte után, s a hidak helyét kellően megválasztva 100 m-nél nagyobb hídhosszra általában nem volt szükség. Boltozatokat 4-5 ölnél, kb. 8-10 m-nél nagyobb nyílással nem építettek, így a Zala-hidak építésénél is nagyszámú nyílásra volt szükség: Zalalövőnél 11 nyílású hidat tervezett Póka Antal 1819-ben. Tudjuk, hogy az Építési Igazgatóság öt, egyenként hat öles nyílást írt elő. Még ilyen merész nyílásokkal is nagyszámú pillért kellett építeni, ezért a vas, mint építőanyag már korán számításba jött, sőt 1860-ban Murakeresztúrnál ötnyílású (27,7+3x32,8+27,7 m) többszörös rácsozású, ún. Etzel-féle párhuzamos övu vasúti hidat építettek hegeszvas anyagból [3]. A vasút korai példáját csak 45 év után követte a közúti hídépítés, amikor is 1904-05-ben megépült - az akkori Zala megyei Muraszerdahelyen - a háromnyílású, kéttámaszú csonka szegmens alakú (33,9+35,0+33,9 m) rácsos tartók sorozatából álló híd. E híd történetéről az 1941-ben felrobbantott híd roncskiemelési munkáiról készített felülvizsgálati jegyzőkönyvből rendelkezünk adatokkal [4]. Említésre méltó, hogy a murakeresztúri vasúti híd hegeszvas szerkezetét is 1905-ben cserélték ki folytvas anyagú, a muraszerdahelyi hídnál is alkalmazott szerkezettel [3]. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy már 1897-99-ben két acéltartós kisebb híd épült, a pécs-varasdi út 138,8 km szelvényében a Principális-csatornán (10,0 m szegecselt I tartós) és a tapolca-vasvári út 26,544 km szelvényében (3,0 m). Az 1945-ből rendelkezésre álló hídnyilvántartás szerint 8 ilyen I tartós híd állt a megyében, jellemzően 3,0-4,0 m-es nyílással, hullámlemez pályatartóval [5]. 1913-ban Letenyén is elkészült a háromnyílású Mura-híd, ennél a hídnál a nyílások már 45,00 m-esek voltak, s rendelkezésünkre állnak az eredeti tervek is, melyeket A murakeresztúri vasúti híd felszerkezetének cseréje 1905-ben (Ganz archívum) 43 A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI VAS- ÉS ACÉLHIDAK