Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

BOLTOZATOK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Zalalövőnél a Zalán ősidők óta fahíd állt, amelyen vámot szedtek. A vámszedési jogot a Perneszy család gyakorolta [3]. A híd karbantartását bizonyára nem vették elég komolyan, mert 1818-ban, amidőn híre jött, hogy a királyi udvar átvonul az úton, arról intézkedtek, hogy a híd mellé ideiglenes vendéghidat kell építeni [4]. A vendéghíd elbontásával nem siettek, úgy látszik, a nagy híd állapota annyira rossz volt, hogy karbahelyezését nem tartották érdemesnek. Helyette 1820ban tizenegy nyílású kőhíd terve került a közgyűlés elé [5]. A 6 öles nyílású zalalövői Zala-híd (Hídlap, 1938) Az impozáns híd egy részlete (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) A zalalövői hid terve 1819-ből - ha megépül, ez lett volna a legtöbb nyílású boltozat (Zala Megyei Levéltár) hajdúkat vettek igénybe [7]. A szakmunkát készpénzfizetés mellett ácsok és kőművesek végezték. Az építkezést 1829 őszén fejezték be és a hidat átadták a forgalomnak, bár az elszámolást csak 1831-ben terjesztette be - többszöri sürgetésre Bertalan Ignác számadóbiztos [8]. A híd 6 öles = 11,4 m nyílásokkal épült, hossza 30 öl = 56 m. Zalaszentgrót A közgyűlés azonban csak 1825-ben terjesztette fel jóváhagyásra a terveket, mire a Helytartótanács, az Építési Főigazgatóság véleménye alapján, 1826 tavaszán új terv készítésével válaszolt, mely szerint végül is a híd megépült [6]. Az építkezéshez börtönbüntetésüket töltő rabokat rendeltek ki. Őrzésükre vármegyei A helység a Zala keleti partján helyezkedett el, közvetlenül az ártér szomszédságában. A Zala széles árterének mindkét oldalán út vonul végig közel száz kilométer hosszon, egymással párhuzamosan, észak-déli irányban. A két utat több helyen köti egymással össze hidat is tartalmazó, a Zala árterét harántoló út, ezek egyike Zalaszentgrótnál létesült. 36