Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI FAHIDAK, KORAI HÍDTÖRTÉNET Fahidak, korai hídtörténet Zala megyében már a 13. században több jelentős híd szolgálta a közlekedést nemcsak Zalalövőn, ahol a római kortól, az 1. századtól kezdve híd volt a Zalán [1]. Csak példaként: Kehida neve 1232-től jelzi, hogy a Zala mocsárvidékén ez volt az utolsó jó átkelési lehetőség, ahol híd épült. Az okleveles források a híd fontosságát, folyamatosságát mutatják [2]. Barlabáshida (1246) neve, Zalacséb (1328), Fancsika (1235), Hídvég (1330), Pakod (1392), Mánhida (1417) és más települések hídvámja bizonyítja, hogy fontos hidak, nyilván fahidak álltak a megyében [3, 4, 5]. Az átkelőhelyeket erősségek, várak védték, pl. Résznek (1326), Kanizsa (1432) vára mocsaras területen, illetve vizesárokkal védett volt [6, 7]. A várba hidakon lehetett bejutni, ezek fahidak, a kapuknál általában emelhető kialakításúak voltak. A Hunyadiak korában tíz település volt a megyében, melynek névadója az ott álló híd volt pl. Sárhida (1382), Zágorhida (1402), Andráshida (1420) [8]. Az ország török megszállása után a révek és hidak, valamint az erősségek, elsősorban Kanizsa és a többi vár jelentősége megnőtt. Ahol korábban nem volt vár, ott templomok, kolostorok köré építettek falakat, alakítottak ki vizesárkokat, s ezzel együtt építettek hidakat, így például Keszthelynél 1543-50 között, melyet 15 A keszthelyi erődítés hidakkal [9] m széles vizesárok védelmezett, s melyen két híd vezetett a várba [9]. Tihany, Zalacsány, Zalavár és sok más Zala megyei vár pontos alaprajza, a várba vezető hidakkal G. Turco 1569-ben készített felméréseiből ismert, a régészeti kutatások igazolták ezeket a felvetéseket. A hidak védelme nehezen volt biztosítható, ezért néhány helyen, így Mándhidán, Hídvégen a hidakat elbontották, az átkelést révek biztosították [4, 5]. Kanizsa várát a török 1600-ban elfoglalta, ekkor a védvonal a Zala vonalára tolódott el, ezért az ott álló hidak jelentősége megnőtt, védelmüket erősíteni kellett. A Zalalövői hidat is védeni kellett, az itt épült erősség 1582-ben a végvárrendszer része volt [1]. A Perneszyek 72 öl hosszú fahídján vezetett az út Körmend-Bécs felé [1]. A fahidakat gyakran kellett javítani, a munkák nagyságát érzékelteti pl. a Kanizsai vár hídjának javítása: 50 jobbágy után 1 szekérrel 12 napon át kellett dolgozni 1853-ban [10]. A vármegye közgyűlése az andráshidai Zala-híd ügyében 1636 februárjában rendelkezett [10]. Szentgrót várába vezető hídról (a vár már 1299-ben állt) 1655-ből van adat, ez azért értékes, mert hadmérnöki feltárás erről a várról nem maradt fenn [11]. A lenti vár hídjairól 1667-ből van híradás: a kaputoronynál felvonóhíd állt, a belső várba felvonóhidakon lehetett bejutni [12]. Régészeti feltárás a kapuhoz vezető híd szélső cölöpjeit megtalálta [13]. Hosszasan lehetne sorolni a hidakra vonatkozó adatokat, ennyi is elég talán annak bizonyítására, hogy fahidak már a legkorábbi időktől kezdve voltak, nem is kis számban a megyében. A zalalövői híd története 1900 évre nyúlik vissza az idő27