Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Mellékletek

A ZlELINSKI-IRODA MUNKÁINAK DOKUMENTUMAI Az 1680. sz. mappában összesen két ceruzás, szabadkézi vázlat és mellékszámítás maradt fenn, valamint egy válaszlevélbe illesztett anyagkimutatás három vashíd vasbeton pályalemezére. Az iratban említett hidak: (Veres) Csáktornya Zala vm. 24,0 m nyílású (Havas) Károlyváros Zágráb vm. 12,0 m nyílású Sziszek Zágráb vm. 22,0 m nyílású Mindhárom hídra két alternatívát ajánl: egy „szabadon felfekvő, előre elkészített vb. lemezt" és egyet „helyszínen betonozva". A pálya elrendezése mindegyik esetben: 4,8 m kocsiút 5 cm aszfaltburkolattal és 2x0,6 m gyalogjárda, 2 cm aszfaltburkolattal. A hossztartók tengelytávolsága mindegyik esetben 1,2 m. A híd hosszához 2x1,0 m „felfekvést" számított hozzá. Nem derül ki a fennmaradt iratokból, de valószínű, hogy a csáktornyai és a sziszeki híd is kétnyílású volt. Eddigi feldolgozásaink során ez esetben találkozunk először az előregyártással a Zielinski-iroda munkái között. Az 1726-os számú mappa a nagykanizsatapolcai út 80-as számú, 4,0 m nyílású hídjával foglalkozik. A levelezés az Iroda és Berényi Béla vállalkozó között, 1915 decembere és 1916 júliusa között folyt. A tervlapok dátuma 1916. január 4. és február 14. A híd a vízfolyással 6o°-os szöget zár be, így a 4,0 m nyílás az út tengelye irányában 4,62 m. A pályalemez négy főtartón fekszik, a két szélső egyúttal a járdakonzolokat is tartja, illetve meghosszabbításuk szárnyfalként működik. Az 1745. sz. tervcsomag a zalaegerszegzalalövői út 18. és 55. sz. hídjainak tervlapjait tartalmazza. A vállalkozó Barta Vilmos keszthelyi vállalkozó. Barta elküldi az Irodának a két híd vázlattervét és kéri az általános tervek elkészítését a pályázathoz. A 18. számú híd ferde: tengelye 6o°-ot zár be a vízfolyáséval, az 55. sz. merőleges. MELLÉKLETEK Zielinski elkészíti a kért anyagot, megjegyzi azonban, hogy a kiírásban szereplő felszerkezeti magasságokat megnövelte, mert kicsinek találta azokat. Az alépítményeket is az „előírásos támfalerősséggel" tervezte és az alapozásokat is egyszerűsítette, „ami a t. czímnek javára válik". A vállalkozó sürgeti a tervek elküldését. Kérdi, hogy „miáltal válik javára" a változtatás. Sokallja az 18. sz. híd 300 koronás tervezési díját. Elismeri, hogy ez bonyolultabb szerkezet, de emlékezteti Zielinskit, hogy a pacsa-dióskáli hídért - pedig ott csak tervmásolatokat vásárolt - tervezési díjként fizetett 200 koronát. A kifogás ellenére, nyilvánvalóan a jó viszony érdekében és a háborús évek nehezebb vállalkozási viszonyaira tekintettel is, Barta elfogadja az árat. A18. számmal jelölt híd alatt nincs állandó vízfolyás. Pályalemeze 4 hossztartón nyugszik. A két szélső egyúttal járdakonzol és ráfekszik az egyenes szárnyfalakra is. A pillérek és az alaptestek tömör betontömbök. Az 55. sz. híd alatt egy kb. 1 m mélységű patak folyik, ezért itt a pilléreket és az alaptestet kőborda védi a kimosástól. A négy hossztartón nyugvó lemezt kiemelt, konzolon vezetett gyalogjáró szegélyezi. A hídfők és az alaptestek egyaránt tömör betontömbök. A 132. sz. csomóban érdekes adatokat találhatunk. A „slavoniai Dráva-vidéki h. é. vasút" hídjaira. A korabeli Zala vármegye déli határa gyakorlatilag egybeesett a Dráva vonalával. Azon túl Horvát-Szlavonország (továbbra is a Magyar Korona része), ezen belül is Várasd és Kőrös vármegyék területe következett. A nyílások méretét látva valószínűnek tűnik, hogy a szeszélyes folyású, sok kisebb-nagyobb szigetet közrefogó Dráva mellékágaira szánhatták ezeket a szerkezeteket. Természetesen az is elképzelhető, hogy helytől függetlenül, „csak" típustervként készültek. 172