Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

VÍZRENDEZÉSEK SZEREPE A MEGYE ADOTTSÁGAI A balatonhídvégi Zala-híd árvízi károsodása 1941-ben Az árvíz egész áttöltés-részeket is elmosott 1940-41-ben (Balaton Múzeum, Castelli album) karbantartásáról a 19. század kö­zepétől ún. vízügyi lecsapoló tár­sulatok gondoskodtak. Néhány híd építésével, átépí­tésével kapcsolatos információk a következők. A zalaapáti Zala-hídnál a Zala mellett az 1920-as években a meder mindkét oldalán árvízvédel­mi töltések épültek, a meder mind­két oldalán 5-6 m széles padka sza­badon hagyásával a Zalavár-Zala­komár közötti ök. út kereszte­zése és Bókaháza község között. Ekkor a régi Zala-híd változatla­nul megmaradt. A következő há­rom évtizedben azonban kiderült, hogy a beruházó és a tervező a mér­tékadó 100 éves gyakoriságú víz­hozam mértékét megfelelő hidro­lógiai statisztikai adatok hiányá­ban lényegesen alábecsülte. Az em­lített régi híd az árvizek levonulása során a megengedettnél sokkal na­gyobb duzzasztást okozott és az ár­víz (nemcsak a híd duzzasztása mi­att) az árvízvédelmi töltéseket is több helyen meghágta. Ezért kel­lett a hidat átépíteni és a töltése­ket (két alkalommal is) megfejelni. keresztül ezeken a dombo­kon vezettek át a völgyek két oldalát összekötő utak és a jelenlegi közutak is, - a völgyek átlagos esé­se (a Mura, illetve a Zala irá­nyában) mindkét vízilétesít­mény esetében átlagosan csak 0,2 %o (20 cm/km!) volt. Mindkét csatorna medrét - az említett homokdombok átvágásával - kb. 200 évvel ezelőtt építették meg, a je­lenleginél jóval kisebb me­dermélységgel. A csatornák A régi Zalaapáti Zala-híd árvízkor (1941) (Balaton Múzeum, Castelli album) 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom