Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Egyedi hídleírások

ZALASZENTGRÓTI ZALA-HÍD EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Zalaszentgróti Zala-híd a 7336. j. út 14+961 km-ben Építés éve: 1974-1975. Nyílásai: 21,80+3x22,00 + 21,80 m Pályaszélesség: 1,25+7,50+1,25 = 10,00 m Szerkezeti hossza: 115,20 m Tervező: Út-, Vasúttervező Vállalat, Michels Antal Kivitelező: Hídépítő Vállalat, Palotás Tibor építésvezető Szentgrót már 1247-ben vámos hely volt [1], várának említéséről 1299-ből rendelkezünk adattal, s tudjuk, hogy vára szigeten állt, tehát hídon lehetett megközelíteni [2]. 1408-ban nádori gyűlésen rögzítették, hogy emberemlékezet óta jogosan szedték itt a hídvámot [1]. 1710-ben robbantották fel a várat, utána épült a kastély [3]. Az I. katonai felmérésen (1784) pl. tanulmányozható a kastély és a Zala és három ártéri híd [4]. Állandó híd építésének igénye 1795-ben merült fel, tervét - meglepően fahidat - csak 1834ben terjesztették be engedélyezésre. Igazi előrelépést Tolnay Károly főszolgabíró tett 1844-ben, amikor a zalalövőihez hasonlóan (rabokkal) javasolta megépíteni. A híd építésének története a boltozatok fejezetben és dr. Gáli Imre forrásművében részletesen megtalálható, a híd 1846ban márkészen állt [5]. Érdekes a zalalövői híddal összehasonlítani a híd néhány adatát: Zalaszentgrót Zalalövő nyílások 4x8,85 m 5x11,40 m teljes hossz 43,0 m 69,3 m szélessége 6,70 m 6,40 m ív alak szegmens félkör Térkép II. katonai felmérés (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) Jól látszik, hogy a helyszíni adottságok miatt (ártéri hidak is voltak) rövidebb és kisebb nyílású hidat építettek, valamint szélesebb kocsipályával, s a korábbi félkörív helyett a „helytakarékos" szegmens ívet alkalmazták [6]. Ennek jelentőségét hidunk közelmúltbeli történetében látni fogjuk. A boltozattól 60 m-re a Az 1846-ban épült híd képeslapon (Göcseji Múzeum) 136