Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Egyedi hídleírások

BALATONMAGYARÓD-SÁRMELLÉKI ZALA-HÍD EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Balatonhídvégi (Balatonmagyaród-Sármellék között) közúti Zala-híd a 6831. j. út 12+825 km szelvényben ^4 híd építésére kiírt pályázat terve (Zala Megyei Levéltár) az átkelést. 1647-ben elsüllyesztették a kompot és a gyaloghajókat is. A török többször megtámadta a révet, ezért egyre fontosabbá vált a zalavári vár erősítése. 1649-ben új várkapitányt neveztek ki és Győrben nagy kompot rendeltek (25 lovast elbírt). A hídvégi átkelőhely és Zalavár jelentősége csökkent, amikor 1690-ben Kanizsát visszavették a töröktől [1]. Építésévé: 1925-1926. Nyílása: 12,50+39,92+12,50 m Pályaszélessége: 0,60+4,80+0,60 = 6,00 m Szerkezeti hossza: 68,64 m Acélszerkezet súlya: 77,9 tonna Teherbírás: „I" osztály Megbízó: M. kir. Államépítészeti Hivatal, Zalaegerszeg. Bittenbinder Gyula műszaki ellenőr Alépítmény-tervező: M. kir. KKM. III. oszt. Barsy Károly min. 0. tan. Acélszerkezet-tervező: Gép- és vasútfelszerelési gyár Rt. Kistarcsa Alépítmény-kivitelező: Marék János építési vállalkozó, Szombathely Vasszerkezet-kivitelező: Gép- és vasútfelszerelési gyár Rt. Forgalomba helyezés: 1926. október 2. Építési költség: 212.700 pengő Hídvég falut és hídvámját már 1330-ban említették oklevelek [1]. Hídvámjáról későbbi évszázadból (1430) is van írásos említés [2]. Átkelőhely már a késő bronzkorban, majd a rómaiak alatt is volt ezen a helyen. A török hódoltság alatt (1561) a híd őrzésének nehézsége miatt híd helyett komp szolgálta A török kiűzése után a hidat újjáépítették, ezt mutatja az I. katonai felmérés is [3]. Az 1832ben elkészült útfelmérés rögzítette, hogy Hídvégnél cölöpjármos, 40 öl hosszú híd áll [4]. Állandó híd építésére - az átkelő fontosságát figyelembe véve - meglehetősen későn, a Zala rendezése után került sor [5]. A két szélső nyílás cölöpökön nyugvó faszerkezetű, a medernyílás felszerkezete kéttámaszú, alsópályás, szegecselt, oszlopos rácsozású ívhíd. A Zala folyót merőlegesen hidalja át. Az építendő híd helyszínrajza (Zala Megyei Levéltár) 112