Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Egyedi hídleírások

LETENYEI MURA-HÍD EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Letenye-országhatár között közúti Mura-híd építése a 7. sz. főút 233+428 km szelvényében Építésévé: 1960-1962. Támaszköze: 46,50+47,00+46,50 m Nyílások: 45,06+45,08+45,06 m A szerkezet hossza: 140,80 m Pályaszélesség: 0,5+7,5+0,5 m Tervező: Uvaterv, Perneczky Béla Kivitelező: - acélszerkezet gyártása: Ganz-MÁVAG, - acélszerkezet szerelése: Mostogradnja (Jugoszlávia) Forgalomba helyezés: 1962. február 26. A mai 7. sz. főút nyomvonalán ősidők óta fon­tos út volt, ami földrajzi adottságaiból követ­kezett. Jelentősége a középkorban is megma­radt, oklevél rögzíti, hogy pl. 1366-ban réwá­mot szedtek itt [1]. Az I. katonai felmérés (1784) is révátkelőt jelez ezen a helyen [2, 3]. Letenyén a Murán való gyors átkelés 1848-ban vált igazán jelen­tőssé. Jellasics Letenyénél hidat veretett, me­lyet aztán Perczel Mór 1848. október 17-én el­foglalt. Novemberben a Mura áradása elvitte ezt a hadihidat, újat kellett építeni. Egy 1870­ben készült vagyonfelmérés a hídvamszedesre vonatkozóan is tartalmaz adatot. A hidat 1872­ben újjáépíttette a kormány, s az avatáskor (május 26.) visszaemlékeztek a szabadságharc itteni eseményeire [3]. Hamarosan felmerült állandó híd építése is, ezt bizonyítja az 1880-ban elkészült talaj­mechanikai fúrás [4]. A kilenc nyílású fahíd (1901) (Göcseji Múzeum) Az állandó híd építésének helyszínrajza (Zala Megyei Levéltár ÁÉH iratok) A háromnyílású, csonkaszegmens alakú rá­csos hidat 1912-13-ban építették. Az alépítmé­nyi munkát Zsigmondy Béla, a felszerkezetet dr. Lipták Pál vállalkozása végezte [4]. Sajnos a híd eredeti törzskönyve nem került elő, ezért részletes és megbízható adat csak kevés áll rendelkezésre. Az biztos, hogy 1935­ben megvizsgálták az akkor már határúid­ként funkcionáló hidat 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom