Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)
A megye hídállománya
A megye hídállománya Vasúti hidak és alagutak Az új hídfőkre csak provizóriumot helyeztek felsőpályás kivitelben, 1000 mm-es szegecselt ikertartókból. A provizórium jelenleg is biztosítja a vasút forgalmát. A híd főbb adatai: nyílása: 20,0 m; méretezési teher: acélszerkezet 2x375 sorozatú mozdony, hídfők (5x18 t) „C" terhelésre, jelenlegi sebesség a hídon: 40 km/h. Marcaltői 15,00 m nyílású felsőpályás acélhíd a Cigány-patakon, a 126 + 12 hm szelvényben A Pápa és Szany-Rábaszentandrás közötti szakaszon a háborúban felrobbantott hidak közül az egyetlen amelyet állandó hídként állítottak helyre. Az eredeti felsőpályás híd 1896-ban épült, 15,00 m nyílással, gerinclemezes vasszerkezettel. Az alapok és a hídfők az előző hídhoz hasonló anyagból készültek. A vasszerkezeteket szintén a budapesti Danubius gyár készítette. Az eredeti hidat 1945-ben, a háborús cselekmények során a hídfőkkel együtt felrobbantották. A hidat ideiglenesen 1946-ban állították helyre. A provizórium három nyílással készült, a végeken talpfaszőnyeg, közben pedig fabakjárom alátámasztásokkal. A provizóriumok két-két, a szélső nyílásokban 800 mm, a középsőben 1000 mm magasságú „differdingeni" tartókból álltak. A végleges helyreállítást 1953-ban kezdték meg. Az újjáépítés során a híd változatlan nyílású maradt. A hídfők újjáépítése során az eredeti 2,50 m vastag betonalapból Pápa felől 2,00 m, Csorna felől 1,20 m-es részt meghagytak és az eredeti magasságra betonnal kiegészítették. A végleges hídfőkre a vasszerkezetet a Hatvan-Salgótarjáni vonalon volt Tarjánpatak-hídtól szállították át. Az elhelyezés előtt 5x18 t terhelésre megerősítették, valamint gyalogjárókat építettek rá. A vasszerkezet eredeti és erősítési anyaga is folytvas. A vasútvonal hidak szempontjából legérdekesebb része annak 145-148 szelvényei között - a Rába folyó térségében - fekszik. Ezen a mintegy 300 méteres szakaszon a pályában három ideiglenes hidat találunk, összesen 10 nyílással. Az eredeti hídszerkezetek 1896-ban épültek, melyeket 1945-ben felrobbantottak. Ezután ideiglenesen helyreállították őket, részben megmaradt és még használható elemeiket is felhasználva. A provizóriumok közbenső alátámasztásaiként bakjármokat alkalmaztak, ezek azonban mintegy hat év után ismét cserére szorultak. A provizóriumok az 1957-es, 58-as felújítás során nyerték el mai - szintén ideiglenes - kialakításukat, azóta rajtuk teherbírást befolyásoló átalakítás nem történt. Szanyi Rába-híd a 145+39 hm szelvényben A híd két szélső szerkezete 19,80 ill. 20,00 m nyílású felsőpályás kétnyalábos szegecselt, provizórikus tartó, a Rába folyó felett pedig két - 11 keretes, 31,0 m nyílású, ill. hatkeretes, 16,0 m nyílású - alsópályás, rácsos, Kohn-híd, cölöpjáromra helyezve. Az áthidaló szerkezetek kő, ill. beton anyagú falazatokra helyezett párnafákon, talpfamáglyákon nyugszanak. Az 1896-ban épült Rába-híd, Fonyó Sándor gyűjtemény A Rába-híd provizórium, Lorászkó Balázs felvétele Rába-ártéri-híd a 146+80 hm szelvényben Az eredeti hidat 1945-ben felrobbantották, 1946-ban hét nyílással ideiglenesen helyreállították. A jelenlegi Kohn-híd Sükösdről származik. Azt megerősítés után helyezték el új helyén. Az acélszerkezet anyaga folytvas. A hídfőket újjáépítették. A híd 31,66 m nyílású, alsópályás, rácsos szerkezet, a méretezési teher 2x375 sorozatú mozdony. A híd tervezője Hantái Márton (MÁV Vasúttervező Ü.V.). A kivitelezést a MÁV Hídépítési Főnökség 23. sz. építésvezetősége végezte, építésvezető Szöllősi János volt. A híd 1958-ban készült el, azóta nem végeztek rajta átalakítást.
