Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hídépítés korai története, fahidak A hídépítés korai története, fahidak Az úthálózat kialakulásáról szóló fejezetben utakról és elvétve hidakról fennmaradt emlékekről (főleg oklevelek) olvashattunk, hídtervek, nyilvántartások azonban csak a 18. századtól adnak egyértelmű információt a hidakról. A Veszprém megyei hidak korai történetét nézzük át írott források, térképek, metszetek, várrajzok, régészeti feltárások alapján. A római úthálózatról tudjuk, hogy több fontos út a megyén haladt keresztül, erről a közúthálózat kialakulása fejezetben olvashatunk. A Balaton-felvidéken és Veszprém térségében több út haladt, ezeken hidak is biztosan voltak [ÍJ. A Kikeri-tó gátján is valószínűleg volt híd, erről külön fejezetben számok be, nagyobb vízfolyáson a Rábán, Marcaltőnél, illetve a Sión is haladt át a rómaiak alatt út, ez utóbbinál épült hídról nincs egyértelmű bizonyíték [2, 3]. A 7. században a Hévizi völgyön híd-, dorongút vezetett, a Zalavár környéki műtárgyakat a szakirodalom jól ismeri [4, 5]. A tihanyi alapítólevél 1055 a Foknál lévő hídról, gázlóiról szól: „van egy hely ahol a népek átjárnak, néha hídon, gyakran pedig gázlón" [6]. A várak Veszprém megyében főleg a tatárjárás után épültek, a veszprémi várat ennél korábbi oklevél is említi pl. 1206-ban [7]. Vámszedőhelyek a 13. században általában hidaknál voltak, ilyen volt 1233-ban Biliegén Veszprém környékén [7]. Tátika (1248), Csobánc (1255), Rezi (1260), Tihany (1267), Szigliget (1262), Hegyesd (1276), Sümeg (1270) és más várak okleveles említése jelzi, hogy a jó adottságokat kihasználva sorra épültek várak, erősségek, ezek védelme pedig egy vagy több bejáróhíd mindenhol épült [8, 9, 10]. A már említett híd vámja Foknál 1276-ból ismert [3]. Somló vár említésénél 1352-ben 3 kapu és 3 híd is szerepel [11]. Berhida az I. katonai felmérésen. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Településnév is őrzi a korai hídépítés emlékét Berenhidáé (Berhida) a Séden. 1363-ból Hídvégé (1344) a Sión, akkor még Sáron [12]. 1345-ben Tapolca és Diszel közötti hidat egy határjáró oklevél említ [1]. Malmok említése az Árpád korból kezdve gyakori Veszprémben 1249-ben, Kapolcson 1358-ban 6 malom volt, ezekhez pedig hozzávezető utak és gyakran hidak is kellettek [13]. Óhíd nevét (1483) az Erénye-patakon álló hídról nyerte [12]. Marcaltőn 1380-ban nemcsak településről, kolostorról, hanem hídvámról is tudunk a Rábán [14]. Foknál a mai 7. sz. főúttól délre álló hídról ad hírt egy régészeti lelet [3]. Ez a híd 1300-1600 között állhatott itt, hídfője vörösberényi kőből épült. Városlődnél 1437-69-ben épült a lakótorony, itt is mint máshol - bejárni csapóhídon lehetett, e vár említése azért is indokolt, mert jó állapotban megmaradtak a híd faelemei [15]. 1484-ből fennmaradt kapunál a vár középső hídját (három volt) a szentmiklósiaknak kellett tisztántartani [15]. 1514-ből fennmaradt Veszprém környékén fizetendő hídvám ténye, ez valószínűleg a Kikeri-tónál lévő hídra vonatkozott [16]. 1526 után a török fenyegetettség elleni védelmül minden várnál felkészültek a védelemre. Pápán tudjuk, hogy erődítés is történt 1543-ban [17]. A védhető épületeket pedig vizesárokkal vették körül, s ezeken felhúzható (emelős) hidakat építettek, így Devecser várkastélyánál 1549-ben, a keszthelyi várnál 1534-ben [10, 18, 24]. A várak védműveiről, hídjairól G. Turco mérnöki várfelméréseiből (1569) lehet megbízható tájékoztatást kapni [19, 20]. Szigliget, Keszthely, Tihany, Vázsonykő és több más várról is maradtak rajzai. Várakról, várostromokból rengeteg metszet/veduta maradt, ezek megbízhatóságát a szakértők kétségbe vonják, személyes véleményem, hogy az ábrázolt hidak rajzai nem a fantázia termékei, ezek nélkül is rengeteg információnk van a várbejáró hidakról [21]. A Zalán 1548-ban Hídvégnél a török időben a hidat elbontották, mert jobban védhető volt így az átkelőhely, igen részletesen ismert ennek a története [22]. A Sión/Sáron Szabadhídvégnél 1570 erődítés készült az itteni híd védelmére [3]. 1572-ben G. Turco újabb várfelméréseket készített Veszprémről, Pápáról és Csesznekről is.